Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
kommunista diktatúra
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
rendszerváltoztatás
'50-es évek
Kádár-korszak
II. világháború
60-as évek
'40-es évek

Fiatal nőként a második világháborúban

3334 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Témakörök: Mindennapi élet , egyházak
Leírás: Az interjúalany beszél Horthy-korszakbeli gyermekkoráról, családjáról, elemi iskolás éveiről, vallásosságáról. (05:56) Beszél a II. világháború szörnyűségeiről, a harcokról, a szovjet megszállásról. Az orosz katonáktól nagyon félt, bujdosott előlük. Részletesen elmondja a megszálló szovjetek rémtetteit. Korábban a megszálló német katonák tisztességesen viselkedtek. (17:34) A háború alatt fiatal nőként férfimunkát kellett végeznie, mivel a férfiak többsége a fronton harcolt. (20:22) Négy gyermeke született, egyik fia fiatalon meghalt. Beszél gyermekei életéről, unokáiról, dédunokáiról. (22:54) Számára a Kádár-korszakban a legrosszabb az volt, hogy megpróbálták elvenni az emberektől a vallást és a "vesztes mentalitást" akarták beléjük nevelni. A körülmények ellenére végig vallásos maradt, templomba járt. (30:28) Örül a rendszerváltoztatás pozitív hatásainak. (31:46)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Csontos Miklósné
Interjúalany lakhelye: Mád
Interjúalany született: Mád, 1921
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:19:00
Tárgy: Mindennapi élet , 1956, Ipar
Az interjúalany beszél 1941-es katonai bevonulásáról, szerepéről a katonaságnál (1:20), az amerikai hadifogságban töltött időszakról (6:20), kaposvári fogadtatásukról és az újrakezdésről, cukorgyári munkájáról (8:24), a szakszervezetről, fizetéséről (10:38), értékeli a hazatérése utáni éveket (13:14), mesél az 1956-os forradalomról (13:50), a forradalom utáni közhangulatról (17:05), szertornász múltjáról (18:05).
Interjúalany: Baksa Lajos
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Készítette: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár

Hossz: 00:25:00
Tárgy: Mindennapi élet
0:00 családi háttér, gyermekkor 1944-ben települtek át Romániából Magyarországra 2:20 Garán a szellemi és testi fogyatékosok intézetében dolgozott 5:50 a három nemzetiségnek három iskolája volt, (magyar, német, bunyevác), mesél a gyermekkori játékokról 10:02 mesél a téeszesítésről, eleinte nagyon nehéz volt, mert nem hittek a közös gazdálkodásban 16:28 később egyre több gépet tudtak használni, mesél az agitálásról 19:01 Ő nem a TSZ-ben dolgozott, hanem a közeli szociális intézményben 21:53 a TSZ-korszak előtt be kellett szolgáltatni a saját állatokból, pl. a disznóvágásból
Interjúalany: Szabó Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. március 15.
Készítette: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest

Hossz: 00:45:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet
Az interjúalany 1940-ben született Tiszapolgáron (Szabolcs megye). Apja faipari munkás volt. Szülei 1948-ban elváltak. (03:30) Beszél diákéveiről, elmondja az iskolában uralkodó körülményeket. Elmondja, hogy húga tüdőgyulladásban meghalt fél éves korában. Beszél tanárairól, diáktársairól. (11:10) Beszél tágabb rokonságának történetéről, több családnál is élt, legtöbbet nagyszüleinél Nyíregyházán. (17:06) 1954-ben ipari tanulóként kezdte el kitanulni a bognár szakmát. Alacsony termete miatt hátrányban volt a társaival szemben. 1958-ban tett szakvizsgát. (20:56) Beszél a Rákosi-korszakról, a könyörtelen beszolgáltatásokról. Gyerekként ő is nehezen élte meg ezt az időszakot, sokat kellett dolgoznia. (28:10) Az 1956-os eseményekről csak az újságokból értesült. Életére nem hatott ki a forradalom, dolgoznia kellett. Látta a bevonuló szovjet tankokat. (36:42) Elmondja, hogyan került Budapestre. Esti tagozaton elvégezte a technikumot. Beszél munkájáról. (44:52)
Interjúalany: Palla Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. február 02.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác