Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
kommunista diktatúra
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
rendszerváltoztatás
'50-es évek
Kádár-korszak
II. világháború
60-as évek
'40-es évek

Fiatal nőként a második világháborúban

3220 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Témakörök: Mindennapi élet , egyházak
Leírás: Az interjúalany beszél Horthy-korszakbeli gyermekkoráról, családjáról, elemi iskolás éveiről, vallásosságáról. (05:56) Beszél a II. világháború szörnyűségeiről, a harcokról, a szovjet megszállásról. Az orosz katonáktól nagyon félt, bujdosott előlük. Részletesen elmondja a megszálló szovjetek rémtetteit. Korábban a megszálló német katonák tisztességesen viselkedtek. (17:34) A háború alatt fiatal nőként férfimunkát kellett végeznie, mivel a férfiak többsége a fronton harcolt. (20:22) Négy gyermeke született, egyik fia fiatalon meghalt. Beszél gyermekei életéről, unokáiról, dédunokáiról. (22:54) Számára a Kádár-korszakban a legrosszabb az volt, hogy megpróbálták elvenni az emberektől a vallást és a "vesztes mentalitást" akarták beléjük nevelni. A körülmények ellenére végig vallásos maradt, templomba járt. (30:28) Örül a rendszerváltoztatás pozitív hatásainak. (31:46)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Csontos Miklósné
Interjúalany lakhelye: Mád
Interjúalany született: Mád, 1921
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:23:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor; a piarista gimnáziumban tanult 3:36 járt táncórára is, de a szülők akkor még elkísérték a lányokat; felidézi a szórakozási lehetőségeket 7:53 a középiskola után katona volt öt évig 9:05 1941-ben ment ki először a frontra, a szállítóalakulatoknál szolgált 13:30 karácsony után leváltották fél éves frontszolgálat után, 1943-ban ment ki ismét, de akkor már menekültek a szovjet hadsereg elől 15:34 1944-ben még egyszer kivezényelték a frontra, de akkor már Debrecennél voltak a szovjetek, Győrben köt házasságot még abban az évben, 1945 áprilisában pedig átmentek Ausztriában, onnan gyalog jött haza 17:46 hazaérve lefogták, mert németbarátnak tekintették, de egy hónap után kiszabadultak 18:50 a Horthy-korszak ünnepeit idézi fel, majd összehasonlítja ezt az ötvenes évek ünnepeivel 21:58 felolvas a katonanaplójából
Interjúalany: Bozsó József
Felvétel időpontja: 2011. március 10.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany 1937-ben született Besenyszögön (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Sokat költöztek. Apjának nem kellett bevonulnia a világháború alatt, így végig kényelmes életet éltek. (02:22) A család a háború alatt Kaposvárra került, az apát ide helyezték állatorvosnak. Egy zsidó család házát kapták, nem tudták, hogy a mi történt a korábbi tulajdonosokkal. (04:50) Beszél a bombázásokról. (07:22) 1946-ban szülei elváltak. Iskoláit Kisújszálláson kezdte, majd Sajószentpéteren folytatta, ahol anyja állást kapott. Éheztek. (10:50) Az interjúalany munkát vállalt: biciklivel járta körbe a környező falvakat, újságpénzt szedett be. (12:04) 1956 szeptemberében kezdte meg tanulmányait az Állatorvosi Egyetemen. Itt élte át az 1956-os eseményeket, beválasztották a forradalmi bizottságba. Részt vett a tüntetéseken, a Sztálin-szobor ledöntésénél is jelen volt. Sírva énekelte a Himnuszt a tömeggel. (17:36) Az első napokban a forradalmároknak főzött az egyetemen. (19:56) Két öccse disszidálni akart, de lebeszélték őket. (22:10) Az egyetemen ismerte meg későbbi férjét. Az egyetem elvégzése után Debrecenben telepedtek le. (23:52)
Interjúalany: Páll Mártonné Mikes Katalin
Felvétel időpontja: 2011. május 29.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél édesapjáról (0:44), a méntelep nyugatra menekítéséről (2:25), apja hadifogságáról (7:32). Arról, hogy édesapja 1945-ben jelentkezett a Honvédséghez (11:37), beszámol a család háború utáni sorsáról (12:00). Mesél arról, hogy apját a Rákosi-korszakban elbocsátották a hadseregtől (17:50), arról, hogy édesanyja szüleit a Felvidékről Magyarországra telepítették a lakosságcsere-egyezménnyel (18:46), kitér a nyugati határ aknásítására (19:25), az ÁVH tevékenységének családra gyakorolt hatására (23:14), agráregyetemi tanulmányaira (29:43), NDK-beli munkájára (31:17). Beszámol hazatérése utáni munkájáról (31:35), végül beszél a lovas hagyományőrzésről (33:34).
Interjúalany: Babochay György
Felvétel időpontja: 2010. december 11.