Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni. 0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái; 3:29--a sport szerepe az életében; 4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült; 8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben; 10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén; 12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk; 14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával; 16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el; 19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált; 21:0--hogyan lett belőle pedagógus; 23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé; 32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben

0:00 a cserkészet eredetéről mesél, és arról, hogy hogyan került be a cserkészmozgalomba, különböző túléléshez szükséges dolgokat tanulnak, sokat túráztak 3:18 a háború után 1948-ig megmaradt a cserkészet, akkoriban nem voltak edényeik, vagy sátraik, mert a háború elvitte őket 4:09 az édesapja harcolt az első világháborúban, orosz katona volt, és a hadifogság után Magyarországon telepedett lett 6:21 1945-ben, mikor elfoglalták Gyöngyöst, az édesapja után az orosz állampolgárságot is elvállalhatná, de nem teszi, nem éri emiatt retorzió, édesapja a világháborúban tolmácsként dolgozott 11:20 a szovjet katonák nem nagyon tisztelték a törvényt, sok volt az atrocitás, dugdosták előlük a lányokat, mesél a Gyöngyös körüli harcokról is 15:11 a német megszállást alig vették észre, a szovjet megszállásnak sokkalt több nyoma maradt, ugyanakkor a zsidók, akik ott laktak, sárga csillagot viseltek 17:40 a zsidókat azonban 1944 május elején kiköltöztették, az édesanyja zsidó házakhoz járt mosni, de ezt szintén megtiltotta egy rendelet 20:58 a közelben volt a gettó, mesél arról, hogy sorrendben hogyan történt a zsidóság ellehetetlenítése, a gettóba bejárt dolgozni, de titokban 24:19 1944-ben felkerült Pestre, a nagynénjéhez vitt élelmet, átélt Budapesten is bombázást is, ami sokkal erősebb volt, mint a gyöngyösi 29:59 a háború után alig volt élelem 31:15 a Rákosi-korszakban a kinevezett emberek üldözték el a korábbi szakembereket, Gyöngyösön a hatalom a keresztény egyesületeket üldözte, Kis Szalézt és a KEDIM nevű egyesületet gyilkossággal vádolták meg 37:59 1956-ra emlékezik vissza 40:32 a megtorlás idején összeszedték az embereket, elvitték őket, gyakran csak a rosszakaróik feljelentése miatt

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte 3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba 4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék 7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra 11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre 13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt 17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben 20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult 22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról 27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke 29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték 35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség