Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
sport
Kultúra
cselédség
hadifogság
zsidóság
II. világháború
éhezés
szovjet megszállás
FKGP
Horthy Miklós
Ausztria
polgárság

Egy úrilány élete a két világháború közötti Magyarországon

2595 megtekintés

Hossz: 00:22:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, neveltetéséről, életkörülményeiről (0:24), majd iskolájáról, az ottani fegyelemről, a polgári életmódról (01:40). Beszél arról, miként ment először férjhez húszévesen, majd válásáról, és az akkori mindennapi életről (07:48). Szól második házasságáról (11:35), majd pedig arról, hogyan találta meg a szerelmet Oláh Sándor kisgazda képviselő oldalán (12:53). Beszél váci életükről a házasság után (14:53), illetve kitér a két világháború közötti világban elterjedt különböző megszólításokra (16:05). Elmeséli egy zsidó asszony történetét, akinek később a házában laktak (18:55). Visszatér Budapest ostromára (16:05, 20:18), majd arra, hogy nővére férje miként halt meg, mikor hadifogságba szállították az oroszok (20:18).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
Interjúalany neve: Oláh Sándorné
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Szeged, 1916
Interjúalany foglalkozása: telefonközpont-kezelő, háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2011. február 12.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, családja székely származású, a szülei Erdélyből menekültek el, ő már a csonka országban született, szülei református lelkészek voltak 6:30 ő már Ózdon született a háború után, mesél a gyermekkoráról, Sztálin haláláról, és arról, hogy az édesapjának választania kellett a lelkészi és a tanári pályája között 9:35 Ózdon a munkások kiálltak a forradalom mellett, de voltak lincselések is 14:18 édesapját az iskolában megválasztották a munkástanács elnökének 16:15 a megtorlások alatt édesapját nem börtönözték be, de áthelyezték a város másik végére 19:00 unokanővérét Romániában letartóztatták, mert megemlékezett a magyar forradalomról 20:05 a felvételinél voltak gondjai a testvéreinek, és neki is 23:44 Kazincbarcikán tanult tovább, ami egy frissen épült szocialista város volt 26:15 a fiúkat elvitték katonának egy évre az egyetem elkezdése előtt, ahol át akarták nevelni, és megtörni őket 28:57 az egyetem ezek után felszabadulás volt, akkor ismerkedett meg a feleségével, mesél a gyermekeiről 31:24 az egyetem elvégzése után Veszprémbe kerültek egy kutatóintézetbe 36:41 a politikának nem volt közvetlen befolyása a munkájára 39:00 édesapja a második világháborút megszenvedte Erdélyben 42:49 a rendszerváltoztatás nagyon foglalkoztatta, gyűjtötte a szamizdat irodalmat, eleinte nem különült el a szemében a liberális és a nemzeti vonal
Interjúalany: Péterfi Lajos
Felvétel időpontja: 2011. május 15.

Hossz: 00:43:00
00:05-04:09 - család, körülmények, oktatás, 04:10-07:39 - zsidóság, mezőgazdaság, 07:40-15:05 - II. világháború, '56-ig, infláció, bombázás, katonaság, 15:07-18:17 - Szovjet megszállás, munkatáborok, kulákság felszámolása, mindennapi élet, 18:18-28:49 - TSZ, államosítás, rádió, Rákosi rendszer, 28:50-32:12 - házasság után, munka, mezőgazdaság, vallás, 32:22-42:59 - utazás, TSZ, oktatás, munka
Interjúalany: Borbély Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél a két világháború közötti életről, a nélkülözésről (1:12), illetve a mezőgazdaságról és a revíziós gondolatról (5:26). Rátér a II. világháborúval kapcsolatos emlékeir, az orosz megszállók három hullámára (7:54), a megszállókkal való együttélésre (12:52). Később az 1950-es éveket érintő emlékeit eleveníti fel, a közegészségügyről (18:46), illetve a mezőgazdaság átalakításáról (21:55), a feketevágás vádjáról (26:18). Végül a szövetkezeti, a mozgalmi és vallási életet elemzi (30:38).
Interjúalany: Szekeres Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 15.