0:00 a cserkészet eredetéről mesél, és arról, hogy hogyan került be a cserkészmozgalomba, különböző túléléshez szükséges dolgokat tanulnak, sokat túráztak 3:18 a háború után 1948-ig megmaradt a cserkészet, akkoriban nem voltak edényeik, vagy sátraik, mert a háború elvitte őket 4:09 az édesapja harcolt az első világháborúban, orosz katona volt, és a hadifogság után Magyarországon telepedett lett 6:21 1945-ben, mikor elfoglalták Gyöngyöst, az édesapja után az orosz állampolgárságot is elvállalhatná, de nem teszi, nem éri emiatt retorzió, édesapja a világháborúban tolmácsként dolgozott 11:20 a szovjet katonák nem nagyon tisztelték a törvényt, sok volt az atrocitás, dugdosták előlük a lányokat, mesél a Gyöngyös körüli harcokról is 15:11 a német megszállást alig vették észre, a szovjet megszállásnak sokkalt több nyoma maradt, ugyanakkor a zsidók, akik ott laktak, sárga csillagot viseltek 17:40 a zsidókat azonban 1944 május elején kiköltöztették, az édesanyja zsidó házakhoz járt mosni, de ezt szintén megtiltotta egy rendelet 20:58 a közelben volt a gettó, mesél arról, hogy sorrendben hogyan történt a zsidóság ellehetetlenítése, a gettóba bejárt dolgozni, de titokban 24:19 1944-ben felkerült Pestre, a nagynénjéhez vitt élelmet, átélt Budapesten is bombázást is, ami sokkal erősebb volt, mint a gyöngyösi 29:59 a háború után alig volt élelem 31:15 a Rákosi-korszakban a kinevezett emberek üldözték el a korábbi szakembereket, Gyöngyösön a hatalom a keresztény egyesületeket üldözte, Kis Szalézt és a KEDIM nevű egyesületet gyilkossággal vádolták meg 37:59 1956-ra emlékezik vissza 40:32 a megtorlás idején összeszedték az embereket, elvitték őket, gyakran csak a rosszakaróik feljelentése miatt

0:00 a Kádár-rendszerben nem volt kellemetlensége a hitéből fakadóan, mert egyházi intézményekbe járt iskolába, ott pedig nem volt KISZ, az egyetemi felvételinél lehettek problémák 5:34 beszél az egyházi iskolák államosításáról, mintegy 12 ezer szerzetes és apáca, valamint több mint 700 intézmény volt a Rákosi-korszak előtt, felidézi ezt a korszakot, és a papokat ért atrocitásokat, kitér a békepapi mozgalomra 14:13 a Vatikán 1964-ben kötött egy részleges megállapodást a magyar állammal, ennek a megítélése azóta is vita tárgya, erről a megállapodásról beszél 22:59 még egy rendszerbarát apácarendet is alakítottak az együttműködő katolikus egyházi vezetők 29:26 Mindszenty elszámította magát azzal kapcsolatban, hogy hamar elmúlik majd a kommunista rendszer, míg mások egyfajta modus vivendit javasoltak, pl. Kerkai Antal is, de nekik sem volt jobb sorsuk, mint az ellenállóknak 39:51 a „bajuszos püspökök” az ÁEH által a püspökségekre küldött személyek voltak, akik az állam nevében ellenőrizték a papságot 40:47 az Új Ember főszerkesztőjeként őt is be akarták szervezni, sőt kritikát is kapott

Varga Imréné 83 éves páhi asszony, paraszti családból származik. 1969-ig szülőfalujában élt, ekkor került a fővárosba, ahol minisztériumi alkalmazottként (takarítónő, portás) dolgozott, munkásszállóban lakott. 1975-től ÁFÉSZ-dolgozóként a kiskőrösi Szarvas szálloda portása volt nyugdíjazásáig. 01:40-ig család, lakóhely bemutatása; 01:40-03:50 iskola, család, politikai tájékozódás; 03:50-07:15 háború, orosz megszállás; 07:15-10:25 '50-es évek, beszolgáltatások, TSZ-szervezés; 10:25-14:20 az '56-os forradalom helyi eseményei; 14:20-17:00 TSZ-szervezés 1961-től; 17:00-18:00 vallásgyakorlás; 18:00-22:30 minisztérium, munkásszálló; 22:30-27:00 a Szarvas kombinát vendégei (éjszakai élet Kiskőrösön); 27:00-30:00 lakáshelyzet, TSZ-összevonás; 30:00-37:30 az átélt korszakok összehasonlítása (munkaszolgálatosok, nyilasok, kuláküldözés).