Interjú

Gyűjteményhez ad
újjáépítés
szerzetesrendek feloszlatása
behívó
szovjet megszállás
II. világháború
Vöröskereszt
zsidóság
óvóhely
légitámadás
disszidálás
hadifogság
1956
államosítás
bunker
Nagy Imre
oktatás
katonaság
gettó

Egy úrilány a '40-es és '50-es években

3044 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Témakörök: Mindennapi élet , 1956
Leírás: Az interjúalany beszél szüleiről (0:37), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a család háborús veszteségeiről, az óvóhelyről (1:33), a zsidó gettóról, a zsidók rejtegetéséről (4:23), a szovjetek megjelenéséről (5:42), majd visszatér az óvóhely ismertetésére (6:30), mesél tanulmányairól , melynek kapcsán érinti az egyházi iskolák államosítását (10:20), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről, a rádió ostromáról (17:50), a november 4-i eseményekről, a szétlőtt Budapestről (20:13).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
Interjúalany neve: Jurth Ildikó Gabriella
Interjúalany lakhelye: Szob
Interjúalany született: Budapest, 1940
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2010. november 15.
Felvétel helyszíne: Vác
Interjút készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:18:00
0:00 családi háttér, a nagyszüleit nem ismerte, mert deportálták őket, édesanyja vallásos családból származott 4:58 a vallásos élet kevésbé jellemezte a generációját 6:22 felidézi iskoláit 8:20 a szocializmust túlélték, a mindennapokra koncentráltak; a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást, de zsidónak lenni a rendszerváltoztatás előtt biztonságosabb volt 10:22 édesapja családjára emlékezik vissza, nagyapjának maceszgyára volt, nevelőapja viszont tősgyökeres makói volt, aki hagymával foglalkozott 13:20 mesél az eddigi munkahelyeiről 16:50 rendszeresen jár zsinagógába, és tartja az ünnepeket is
Interjúalany: Budai ibolya
Felvétel időpontja: 2011. június 29.

Hossz: 00:54:00
0:00 családi háttér, gyerekkor, életfilozófia 5:46 édesapja harcol az első és a második világháborúban is, amerikai hadifogságban is volt, de Magyarországra érve nem engedték azonnal haza, beszél az iskolás évekről 10:54 az egyetem elvégzése előtt egy évvel már tudták, hogy hova mennek majd tanítani 11:54 mesél az iskoláiról 14:41 az ösztöndíja több volt, mint a tanári fizetése, abból egyébként is fizetnie kellett a tervkölcsönt, békekölcsönt, az agglegényadót, és a honvédelmi adót is, diákként jó soruk volt 15:45 beszél a Rákosi-rendszerről, a vezérkultuszról, sorba kellett állni az alapvető élelmiszerekért, Rákosi nem bírt elviselni semmilyen kritikát, ehhez képest a Kádár-rendszer maga volt a csoda 21:26 az ifjúsági szervezetekről mesél, a DISZ-ről, a KISZ-ről, sok volt a kivételezés is 24:04 az egyház ostobaságokat követett el, (pl. Mindszenty 1956-ban királyságról beszélt), ugyanakkor az állam részéről ostobaság volt korlátozni a vallásszabadságot 29:30 a Rákosi-rendszerben, a nyílt diktatúrában, bárkit pillanatok alatt elintéztek, aki nem értett egyet a rendszerrel 31:49 az 1956-os forradalom nem érintette őt és a közvetlen környezetét 33:29 a Kádár-rendszer felüdülés volt Rákosihoz képest, 1956 voltaképpen Rákosiék ellen volt, Kádár idején indult el a téeszesítés, ami a paraszti életben egy pozitív fordulatot jelentett, de fájdalmas volt megválni a tulajdontól, megszűnik a származás alapú kategorizálás is 37:00 a Kádár-rendszer megnyitotta a világot a diákok számára, elkezdődött a háztáji gazdálkodás, ami plusz pénzt jelentett, sőt, elindultak a házépítések, mesél az agitációról, amit a TSZ-szervezéskor folytattak 40:35 az első fizetése nem volt sok, de összefogva sikerült megvenniük mindent, összehasonlítja ezt a mostani devizahitel-válsággal 45:22 a rendszerváltoztatáskor áskálódtak ellene, hogy hagyja ott az igazgatói posztját, a váltás nagyon hirtelen történt, az MDF az egyház segítségével nyert 1990-ben, mesél a további választásokról 48:35 a mai fiatalokkal aránytalanság történt, mivel sokan szereznek diplomát, de nem tudnak elhelyezkedni, túl sok diákot vettek föl
Interjúalany: Sárosy Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. február 23.

Hossz: 00:40:00
0:00 édesapja világháborús emlékeit eleveníti fel 2:40 az orosz katonák a pincéjükben erőszakolták meg a fiatal lányokat, a lányokat bújtatták 6:32 1956-ban postásként dolgozott, mesél az akkori történtekről, az egyik barátját lelőtték 8:58 felidézi további ávósokkkal kapcsolatos és ötvenhatos élményeit 16:26 1957-ben disszidált Jugoszláviába, ott két hetet töltött egy lágerban, mikor visszajött a rendőrség felügyelet alatt tartotta 21:25 a TSZ-be be kellett lépnie, mert azzal fenyegették meg, hogy elveszti az állását, ugyanakkor a TSZ később viszont számos munkahelyet biztosított 24:30 mesél a postai pályafutásáról
Interjúalany: Gyutai Gyula
Felvétel időpontja: 2010. október 29.