Interjú
Gyűjteményhez ad
A vérvörös csillag
3416 megtekintés
Hossz: 00:40:00
Leírás:
0:00 édesapja világháborús emlékeit eleveníti fel
2:40 az orosz katonák a pincéjükben erőszakolták meg a fiatal lányokat, a lányokat bújtatták
6:32 1956-ban postásként dolgozott, mesél az akkori történtekről, az egyik barátját lelőtték
8:58 felidézi további ávósokkkal kapcsolatos és ötvenhatos élményeit
16:26 1957-ben disszidált Jugoszláviába, ott két hetet töltött egy lágerban, mikor visszajött a rendőrség felügyelet alatt tartotta
21:25 a TSZ-be be kellett lépnie, mert azzal fenyegették meg, hogy elveszti az állását, ugyanakkor a TSZ később viszont számos munkahelyet biztosított
24:30 mesél a postai pályafutásáról
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve:
Gyutai Gyula
Interjúalany lakhelye:
Zalaegerszeg
Interjúalany született:
Kisbucsa,
1937
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. október 29.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Kapcsolódó interjúk
Egy pécsi katonatiszt visszaemlékezései
Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél családjáról, a két világháború közötti Magyarország politikai viszonyairól (0:15). Hangsúlyosan szól a II. világháborúról, és a Don-kanyarnál elesett bátyja emlékéről (3:00). Beszél Magyarország kiugrási kísérletéről és a német megszállásról (9:28), valamint a szovjet megszállásról (14:20). Beszél a háború utáni évek politikai viszonyairól (18:32), a hadseregbe való belépéséről (20:26), illetve a hadsereg és a párt kapcsolatáról (23:40). Beszél az 1956-os forradalomról, amit katonaként élt ált (25:38), különös tekintettel a katonaként és hazafiként érzett ellentmondásra (35:58). Végül a hadsereg viszonylagos konszolidációjáról beszél a Kádár-rendszerben (36:49).
Interjúalany: Nagy Ernő
Felvétel időpontja: 2011. január 27.
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Kidobtak az ország összes középiskolájából - Interjú Szomor Miklóssal
Hossz: 00:44:00
Szomor Miklós 1939-ben született Soltvadkerten. Édesapja eltűnt a II. világháborúban. Kisgyerekként megtapasztalta a Rákosi-rendszer parasztellenes politikáját. A kalocsai tanítóképzőben tanul, 56-ban megválasztják a Diáktanács vezetőjének. A helyi lapokban teszi közzé a diákság követeléseit, emiatt a forradalom leverése után kizárják az ország összes középiskolájából. Egy tanára segítségével egy évvel később mégis befejezheti tanulmányait. Innentől főképp tanítóként dolgozik, rengeteg túlmunkát vállal, hogy három gyermekét el tudja tartani.
(00:00-01:00) a családi háttér bemutatása; (01:00-06:45) nehéz életkörülmények a Rákosi-korszakban; (06:45-17:45) a kalocsai tanítóképző és a kollégium bemutatása, különösen a kollégium pozitív nevelő hatása, az 53-as politikai enyhülés hatása; (17:45-31:40) az 56-os forradalom Kalocsán, beválasztják a Diáktanácsba, forradalmi hangvételű cikkek írása; (31:40-37:24) fegyelmi eljárás, küzdelem az ítélet megsemmisítése ellen, érettségi, elhelyezkedés; (37:24-43:35) küzdelmes mindennapok pedagógusfizetésből, kompromisszum a rendszerrel.
Interjúalany: Szomor Miklós
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Tanári pályára készülve
Hossz: 00:39:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, a hitéletről (0:45). Rátér a második világháborúra, egy később kitelepítésre ítélt német család sorsára (6:50), majd arra, hogyan menekült el az államigazgatás Sopronba, illetve a szövetséges légitámadás szemtanúja is volt (10:55). Beszél az orsolyitáknál folyó oktatásról, illetve arról, hogy érintette a várost a határ közelsége (15:30). Beszél az egyházi iskolák államosításáról (22:28), az egyetemről (27:56), illetve az egyetemen belüli megfigyelésekről (36:36).
Interjúalany: Horváth Teréz
Felvétel időpontja: 2010. június 16.
