Az interjúalany 1940-ben született, gyerekkorában tanyán élt. 5 évesen élte meg a front átvonulását. A szovjet katonák erőszakosak voltak a nőkkel, elvették a javakat, jószágokat. (02:00) Elmondja emlékeit az iskoláról, a tanyasi munkákról. (06:22) Nem tanulhatott tovább, otthon kellett dolgoznia. Tánciskolába járt, ott ismerkedett meg kulák származású férjével. Titokban tudtak összeházasodni. (07:30) Vallásos neveltetést kapott, mai napig tartja vallását. (08:28) Beszél a korabeli szórakozási lehetőségekről: a bálokról. A hétköznapok munkával teltek, csak vasárnap nem dolgoztak. (09:10) A Rákosi-korszakban mindent elvettek a parasztoktól, nagyon rosszul éltek. (10:04) Először a család saját földjén dolgozott, majd a téeszesítéskor mindent (ház, föld) elvesztettek, a pécsi TSZ-ben tehenészként kezdett dolgozni férjével 1960-ban. 1964-ben visszavásárolhatták korábbi házukat, teljesen tönkretett állapotban. (12:04) Beszél munkákról, mindennapokról, a tanyasi életről. (13:48) Makó környékére csak a hírek jutottak el az 1956-os forradalomról. (15:02) Beszél egy átlagos tanya, iskola, táncház működéséről, a korabeli divatról. (20:56) Elmondja a beszolgáltatások menetét. (24:38) Összehasonlítja a Rákosi- és Kádár-korszakot. Kiemeli a párttagok előnyös helyzetét. (28:20) Beszél a Kádár-korszak ifjúságpolitikájáról, az úttörőmozgalomról és a vallásos fiatalok ellehetetlenítéséről. (29:24) Beszél a kommunista ünnepekről. (30:30) Sokan disszidáltak az országból, az interjúalany rokonai közül is többen. (32:50) Beszél a rendszerváltoztatásról. (33:12)

Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről Kárpátalján (0:25), majd az 1956-os forradalom ottani hatásairól és Milován Sándor letartóztatásáról (2:38). Szól az 50-es évek terrorjáról (09:07), az oktatás átszervezéséről (12:45), majd a magyarokat ért hátrányokról és a szovjet nemzeti ünnepekről (15:09). Beszél a vallásgyakorlás lehetőségeiről és a katolikus templom elkobzásáról (21:13), majd a magyarok ukránosodásáról (24:00). Említi tanulmányi eredményeit és az elhelyezkedés nehézségeit (31:10), majd az enyhülés hatásait a 70-es években (36:17), végül a rendszerváltoztatásról, a magyar kultúra feléledéséről és az áttelepülésről mesél (40:55).

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte 3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba 4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék 7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra 11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre 13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt 17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben 20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult 22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról 27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke 29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték 35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség