0:00 családi háttér, gyerekkor 0:51 az iskolaévekről beszél, a hangsúly elsősorban a gazdálkodáson volt 3:30 az ünnepek fontos szerepet töltöttek be a mindennapi életben 5:22 első tapasztalata a háborúról az volt, hogy a németek elfoglalták Magyarországot, 20 évesen behívják katonának, Nagykanizsára vonul be, leventének sorozták be, a nyilasok pedig minden egyes nap agitálják őket, hogy lépjenek be katonának 8:44 négy nappal később vagonokban a németek elviszik őket Ausztriába, majd Németországba 11:51 német katonai felszerelést kapnak, majd ismét bevagonírozzák őket, elviszik a Fekete-erdőbe a leventéket, ahol telefonos kiképzést kaptak 13:17 kivezénylik őket az angolok ellen, de a sereg megfutamodik, és be is kerítik őket, fogságba esnek 15:04 a nyugati hadifogságban dolgoztak, meg is szöktek a fogságból 20:27 egy civil lágerbe mennek, mert éhesek voltak 21:57 Hannoverbe viszik őket, majd Wiesbadenbe, onnan pedig haza 24:04 a kaposvári lágerig angol kísérettel utaztak, ott néhány embert kiszedtek, de a többiek mehettek haza 25:46 a háború után még két évig otthon volt, majd a vasútnál helyezkedett el, megismerte a feleségét, megházasodott 26:46 a mezőgazdasági termelésre egyre nagyobb volt a nyomás, be kellett szolgáltatni mindenből, később agitátorok járták a falut, hogy lépjenek be a TSZ-be 28:37 mesél a belépésnél alkalmazott erőszakról 29:38 1956-ban új tanácselnököt választottak, ennek kapcsán még az ávósok is megpróbálják letartóztatni

Az interjúalany beszél családjáról (0:36) és váci iskolaéveiről (03:24). Szól az úttörőmozgalomról, és a kommunista és hagyományos nevelés konfliktusáról (07:00). Szól egyetemi felvételijéről és akkori kilátásairól (09:10), majd életkezdéséről, munkahelyeiről, szakmai sikereiről (13:42). Beszél arról, miként választotta a tanári pályát, ott milyen kezdeti nehézségekkel találkozott, és hogyan találta meg benne hivatását (17:10). Szól az ötvenes évek terrorját érintő családi emlékeiről (23:00), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (24:45). Beszél a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről, autóvásárlásról (39:32), és a külföldre utazás lehetőségeiről és nehézségeiről (26:22). Végül a Kádár-korszak munkahely-biztonságát és béregyenlőségét (31:13) hasonlítja össze a rendszerváltoztatás utáni bizonytalansággal (35:52).

Az interjúalany beszámol édesapja második világháborús tragédiájáról (1:14), szegedi háborús élményeiről (5:26), Kodály Zoltán fogadásával kapcsolatos történetéről (12:48). Beszél arról, hogyan élte meg a Rákosi-rendszer időszakát (18:54), mesél Szeged háború utáni újjáépítéséről (20:48), nagybátyja családjának kitelepítéséről (23:42), az 1956-os szegedi eseményekről (25:19), arról, hogy miért nem engedélyezték, hogy belépjen a KISZ-be (27:53). Megemlíti az '50-es években uralkodó légkört (31:13), és a lakásuk fölött elszállásolt szovjet katonákkal kapcsolatos emlékeit (33:33), végül a pedagógusok '60-as évekbeli lehetőségeit (39:33).