Az interjúalany beszél nehéz gyerekkoráról. Sokat kellett az iskola mellett dolgoznia, de már ekkor is pedagógus szeretett volna lenni. (03:00) Sohasem bánta meg, hogy a tanári hivatást választotta. Családjában ő volt az első diplomás. Nagykanizsán úttörőház igazgatója volt, majd áthelyezték iskolaigazgatónak. Néhány év alatt az interjúalany vezetése alatt a rettegett iskolából mintaintézmény lett. (08:10) Az 1956-os forradalomban nem vett tevékenyen részt. A család is távol tartotta az eseményektől. Politikával akkor sem és azóta sem foglalkozott. (11:48) Az 50-es évek második felében Nagykanizsán nem voltak diákkörök, csak kulturális szemlék, színjátszó körök. (14:18) A 70-es években már iskolaigazgatóként nézett utána Nagykanizsa 1956-os történetének. Sok kollégája részt vett a forradalmi eseményekben. Emiatt az iskolákban több besúgó is volt. (18:04) Iskolaigazgatóként egy rövid időre be kellett lépnie az MSZMP-be. A rendszerváltoztatás után az MSZP és az SZDSZ is megpróbálta beléptetni a pártba, de mindig nemet mondott. (21:26) Tevékenyen részt vett a városi kulturális programok rendezésében, csak városnapokat 11-szer szervezett, közben folyamatosan publikált pedagógiai szakcikkeket. (23:42) Miután nyugdíjba ment, mint igazgató, 1995-2000 között a nagykanizsai tv szerkesztő-riporter munkatársa volt, tudósított a városi újságban is.(27:24) Közben gyerekeknek, múzeumoknak szervezett programokat, ezekhez szponzorokat szerzett. (28:34) Részletesen elmondja újságírói munkáját. (33:10) Munkáját mindig elismerték, számos kitüntetésben részesült. (35:44) Könyveket írt és szerkesztett. Első könyvében feltérképezte Nagykanizsa katonai múltját, másodikban a XX. század nagy eseményeinek tanúival készített interjúkat, harmadikban az idősek és mozgáskorlátozottak életéről írt. (37:36) 2003-tól az idősek helyzetének javításával foglalkozik. (38:30)

Az interjúalany beszél II. világháborús katonaemlékeiről, illetve a Don-kanyar közelében teljesített frontszolgálatáról. Elmondja, hogy hogyan vonultak át az oroszok a tanyájukon, és hogyan úszta meg, hogy ne telepítsék ki őt is a vidék többi svábjával együtt. Végül elmeséli, hogy hogyan szállította el az ÁVÓ kényszervallatásra, és milyen módon sikerült megmenekülnie ez elől. 0:16--gyermekkora, származása, miért nem telpítik ki ; 1:20--hogyan telepítették ki a II. világháború után a rokonságát, hogyan sikerült neki és családjának megúsznia a kitelepítést, hogyan kezdenek új életet, miután mindenükből kifogatták őket; 3:35--katonaévei a II. világháború alatt, frontszolgálata a Don-kanyar közelében; 10:20--hogyan alakítottak belőlük új alakulatot, hogyan szenved sérülést egy ütközetben, hogyan jutott haza; 18:36--hogyan élték meg a tanyájukon az oroszok átvonulását, hogyan lett az apja az oroszok tolmácsa; 24:25--hogy szállítják el a falu svábjait málenkij robotra, a svábok kitelepítése; 20:10--mit ettek a fronton, milyen volt a katonaság, hogyan lett zászlóírnok; 35:40--milyen volt a visszavonulás a frontról; 37:38--hogyan vitte el az ÁVÓ és hogyan úszta meg a kínvallatásokat

Az interjúalany mesél a háború előtti világról, családja Trianonnal kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy milyen emlékeket őriz a front közeledésével, illetve az orosz megszállással kapcsolatban. Szól a háború utáni újrakezdésről, illetve a pénz elértéktelenedéséről is. 0:19--születés, szülei foglalkozása, gyermekkora; 3:55--családi emlékei Trianonról, a megszálló antant katonákról; 7:25--emlékei a II. világháborúról, édesapja behívásáról, a front közeledéséről; 9:58--emlékei a német megszállásról, a német katonák Sopronba való bevonulásáról, majd a későbbi német visszavonulásról, a háború áldozatairól és a jegyrendszerről; 18:0--hogyan került haza a gimnáziumból a front közeledtével, hogyan folytatódott az oktatás a háború után; 21:0--hogyan, miért próbáltak elbújni a bevonuló orosz katonák elől, milyen károkat okoztak az oroszok, hogyan viselkedtek az orosz katonák; 35:42--hogyan tették rendbe az okozott károkat; 37:29--hogyan szökött meg édesapja a hadifogságból és hogyan hatottak rá az otthon talált állapotok, milyen volt a háború utáni újrakezdés; 43:0--a pénz elértéktelenedése a háborút követően