Két interjúalany: férj és feleség, 51 éve házasok. A férj 1933-ban, a feleség 1940-ben született. A férj visszaemlékszik a II. világháborúra, a front átvonulására. A román katonák megitták a család borát (700 liter), erőszakoskodtak a helyi nőkkel. (09:56) A férj állítása szerint a településen már 1949-ben megalapították a TSZ-t. A férj elmondja apjának a történetét, aki élt az Amerikai Egyesült Államokban is. (11:32) A családtól 2 tehénborjú kivételével elvették az összes állatot, földet. Részletesen beszél az ávósok zaklatásairól, veréseiről. A férj apját is elhurcolták, megkínozták. (20:28) 1960-ban néhányan ki akartak lépi a TSZ-ből. A tüntető asszonyokat a rendőrség verte szét, többeket letartóztattak. (23:08) Az interjúalany 1953-1955 között vonult be sorkatonai szolgálatra. (23:40) A feleség elmondja, hogy templomba lehetett járni, de hittanra nem volt tanácsos beíratni a gyerekeket, mivel félő volt, hogy később nem tanulhatnak tovább. (25:50) A férj beszél a TSZ-ben végzett munkájáról. A feleségnek a gyereknevelés mellett dolgoznia is kellett. (30:22) A Kádár-korszakban szociálisan sosem kapott a család segítséget, a fizetésük is kisebb volt. Eközben a párttagok kiváltságokban részesültek. (32:28)

Az interjúalany beszél a II. világháború helyi hatásairól, a háború alatti és utáni életről, az éhezésről. Elmeséli, hogy miért nem sikerült továbbtanulnia, jóllehet tehetségesen énekelt. Mesél az 1956-os események helyi hatásairól, és arról, hogy miért nem sikerült disszidálnia. Beszél a rendszerváltoztatás körüli időszakról, és ennek személyes életére gyakorolt hatásáról. 0:23--család, szülők, születés, lakhelyek 1:59-- II. világháború, megszállás, a szovjet katonák viselkedése, éhezés a városban és vidéken 9:00--miért nem tud továbbtanulni, milyen munkákat talál 14 évesen 13:00--hogyan tanul végül tovább a zeneiskolában, és hogyan törik ketté a karrierje 20:55--a forradalom helyi hatásai, hogyan szeretne disszidálni, és miért nem jön ez össze 25:36--családja, gyerekei, házasságai 31:33--a rendszerváltoztatás és következményei 34:19--kárpótlás, nyugdíjasok helyzete, kulákok, életmód a Kádár-rendszerben

0:00 A riportalany elmondja, hogy a jugoszláviai Zomborban született. Édesapja géplakatosként dolgozott a vasútnál, majd bevonult az I. világháborúba. Beszél az édesapa munkájáról és háborús emlékeiről. 4:03 A háború után az apa hazatért, de nem akart esküt tenni a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra és így csak alkalmi munkákat tudott vállalni. Elmondja, hogy miként élte meg a család az anyaországtól való elszakadást. 7:18 Szól arról, hogy miként változott az életük a magyar csapatok bevonulása után. 9:55 Hangsúlyosan beszél arról, hogy a család az orosz csapatok bevonulása előtt elmenekült Zomborból. 1944 novemberében értek Pécsre, ahol elhurcolt zsidók lakásaiban helyezték el a menekülteket. A front közeledtével továbbutaztak Körmendre. 14:50 Körmenden több bombázást éltek túl, majd a MÁV alkalmazottakkal nyugatra indultak, de Szlovéniában elakadt a szerelvény. Partizán fogságba estek és gyalog tértek haza. 28:25 Pécsett telepedtek le, de nem maradt semmijük, az édesapát B-listázták, ezért a gyerekeknek szakmát kellett tanulni. Szól arról, hogy egy koncentrációs tábort megjárt zsidó kárpitosnál lett inas. 33:20 Az ’50-es években titkolnia kellett származását. 1954-ben sikerült kiváltania az ipart és Pécs-Vasason nyitott műhelyt, ahol a szénbányászok voltak a legfontosabb megrendelői. Szól arról, hogy az 1960-as évek végén a növekvő adóterhek miatt vállalatnál helyezkedett el. 42:00 Végezetül a nyugdíjba vonulása előtt ellátott munkahelyi funkcióiról szól.