A riportalany Nagyváradon született, vall származásáról, a családjáról (6:58). Beszél a Komlón töltött általános iskolai éveiről (10:42). Elmondja, hogy milyen hatásait tapasztalta az ’56-os forradalomnak Komlón (13:20). Szól a pécsi Művészeti Gimnáziumban töltött középiskolás éveiről, az ott tanító tanárokról (16:08). Az érettségi után a Műegyetemen tanult építészetet, ahol társaival avantgarde kiállításokat szervezett (28:11). Vall az építészethez való viszonyáról (31:00). Elmondja miként sikerült kiharcolni a pécsi ókeresztény temető-együttes feltárását és építészeti bemutatását (39:00). Végezetül összeveti az építész tevékenységét a szocializmusban és a rendszerváltoztatás után (44:30).

0:00 a Kádár-rendszerben nem volt kellemetlensége a hitéből fakadóan, mert egyházi intézményekbe járt iskolába, ott pedig nem volt KISZ, az egyetemi felvételinél lehettek problémák 5:34 beszél az egyházi iskolák államosításáról, mintegy 12 ezer szerzetes és apáca, valamint több mint 700 intézmény volt a Rákosi-korszak előtt, felidézi ezt a korszakot, és a papokat ért atrocitásokat, kitér a békepapi mozgalomra 14:13 a Vatikán 1964-ben kötött egy részleges megállapodást a magyar állammal, ennek a megítélése azóta is vita tárgya, erről a megállapodásról beszél 22:59 még egy rendszerbarát apácarendet is alakítottak az együttműködő katolikus egyházi vezetők 29:26 Mindszenty elszámította magát azzal kapcsolatban, hogy hamar elmúlik majd a kommunista rendszer, míg mások egyfajta modus vivendit javasoltak, pl. Kerkai Antal is, de nekik sem volt jobb sorsuk, mint az ellenállóknak 39:51 a „bajuszos püspökök” az ÁEH által a püspökségekre küldött személyek voltak, akik az állam nevében ellenőrizték a papságot 40:47 az Új Ember főszerkesztőjeként őt is be akarták szervezni, sőt kritikát is kapott

Az interjúalany beszél a faluról (Rozsály), amelyben felnőtt (0:28), családjáról (1:55), a szovjet megszállásról, a jegyrendszerről és a beszolgáltatásról (6:35), arról, hogyan dolgozott gyermekkorában napszámosként, ennek kapcsán kitér családja anyagi körülményeire (9:55). Megemlíti apja katonai szolgálatával kapcsolatos élményeit (12:05), majd sógoráról mesél, aki Recsken raboskodott (14:46). Ismét kitér a Rákosi-korszak beszolgáltatásaira, valamint a szovjet megszállásra (17:22). Beszél a család ünneplési szokásairól (20:05), férje munkájáról (20:57), a korabeli falusi temetkezési szokásokról (22:26), iskolai élményeiről (25:35), a vallási ellentétekről (26:36), majd összehasonlítja a Rákosi-, és Kádár-korszakot, és megemlíti, hogy a '70-es évektől szakácsnőként dolgozott (28:43), végül a korábbi falubeli körülményeket összehasonlítja a maiakkal (34:05).