Az interjúalany beszél német származásáról (0:03), a németek bevonulásáról Délvidékre, ami után a család Szegedre, majd Kiskundorozsmára költözött (0:36), a német és szovjet megszállással kapcsolatos emlékeiről (6:46), az apja beszervezési kísérletéről, majd szökéséről (11:03), a család szegénységéről, éhezésükről (13:51), béresként végzett munkájáról (16:28). Beszámol iskolába való visszakerüléséről, valamint arról, hogyan került a tanítóképzőbe (20:56). Mesél édesanyja egészségi állapota megromlásának következményeiről (27:17), a káderező bizottsággal kapcsolatos emlékéről (28:47), a tanítóképző elvégzése utáni munkájáról, békekölcsönről (33:35), az 1956-os forradalomról, az abban játszott szerepéről (34:55), végül a halálos áldozatot követelő mórahalmi tüntetésről (44:46).

Az interjúalany 1914-ben született Hetényben. Szülei földművesek voltak. Egy testvére volt, aki elesett a II. világháborúban. 10 hektáros birtokon termesztettek, állatokat tartottak. Az interjúalany 8 osztályos elemi iskolát végzett. (02:20) Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz. Az interjúalany először csehszlovák katona volt, majd a bécsi döntés után a magyar hadseregbe került. 1942-től két évig szolgált a fronton utászként, 1 évet a Don-kanyarban. Beszél a vereség utáni embertelen körülmények közötti visszavonulásról. A százados segédje volt, így a tiszt segítségével hazatérhetett. (09:32) Részletesen beszél a Don-kanyar harcairól, a magyar katonák felszereléséről. (18:12) Beszél arról, milyen körülmények között voltak a zsidó munkaszolgálatosok a fronton. (19:42) Mivel a visszavonuláskor nagy volt a káosz, a menekülő katonákat sokszor a saját repülőik támadták meg. A halottakat csak tömegsírokba tudták eltemetni. (22:40) Beszél Magyarország szovjet megszállásáról. Több konfliktus is volt az orosz katonákkal, sok mindent elvettek a lakosságtól. (27:12) Beszél katonai szolgálatáról a csehszlovák hadseregben (még a II. világháború előtt). Megpróbált átszökni Magyarországra, de elfogták, kényszermunkára ítélték. (30:32) 1950-ben kezdték el szervezni a TSZ-t, többeket kényszerítettek a belépésre. (33:02) Beszél az áttelepítésekről. A magyaroknak sietve kellett elhagyniuk otthonaikat, helyükre önként jelentkező magyarországi szlovákok érkeztek. (35:38)

Az interjúalany beszél tanulmányairól, az iskolai politizálásról (0:33), a család politikai beállítottságáról, háborúhoz való hozzáállásáról (3:22), a visszacsatolt területekről és a leventeképzésről (7:14), a debreceni bombázásokról a második világháború alatt, valamint további háborús emlékeiről (9:10), a német megszállásról (14:39), arról, hogy az orvostanhallgatókat - köztük az interjúalanyt is- Németországba szállították a háború alatt (15:44). Mesél az 1956-os emlékeiről, a szovjet és magyar sérültek ellátásáról (17:41). Beszámol arról, hogy 1970-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot a politikai nyomás miatt (24:52), végül kitér németországi munkájára, tevékenységére (26:54).