Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Antall József
Rákosi Mátyás
1956
rendszerváltoztatás
hétköznapi kommunizmus
Rákosi-korszak
'50-es évek
Szeged
Kádár-korszak
egyetem
Horthy Miklós

Medikusként a forradalomban

2971 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: Az interjúalany beszél a tanulmányairól, gyerekkoráról, szüleiről (0:15), szegedi egyetemi éveiről, a politika beleszólásáról a mindennapokba (4:10), első munkájáról (8:24), a szegedi 1956-os forradalmi eseményekről, annak közvetlen előzményeiről, az október 22-i színházi előadásról, a szovjet csapatok megjelenéséről (9:18), beszámol a szegedi mártír, Schwartz Lajos lelövéséről és boncolásáról (13:51), Rákosi Szegeddel szembeni antipátiájáról (16:53), a Kádár-korszak enyhüléséről, a Szegeden végbement fejlődésről (17:57), a magyar egészségügy fejlődéséről a Horthy- és Kádár-korszakban (19:32), és arról, hogy a nyugati egészségügyben ennél is sokkal nagyobb előrelépés mutatkozott (20:40). Mesél a rendszerváltoztatásról, a megszállók erejéről (22:42), Antall József jóhiszeműségéről (24:55), végül az orvosok kivándorlásáról (26:22).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Prof. dr. Baradnay Gyula
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Miskolc, 1931
Interjúalany foglalkozása: orvos professzor
Felvétel időpontja: 2011. február 21.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és családjáról, valamint a háborús hétköznapokról (0:12), majd rátér az élelmiszerellátás és a a háború alatti megélhetés kérdésére (3:27). Szól arról, hogyan élte meg gyermekként Kaposvár bombázását (5:40), majd arról, hogyan értesültek a háború eseményeiről, és hogyan hallgatták Horthy Miklós kiugrási rádióbeszédét (7:18). Rátér az orosz katonák viselkedésének leírására, majd a háború utáni életkezdésre (9:12). Szól a hiperinflációról és a forint bevezetéséről (12:10), az 1950-es évek szellemiségéről (13:20). Szól arról, hogyan értékeli az 1956-os forradalmat (13:50), majd arról, hogyan formálta át a szocializmus a mindennapi életet (14:50). Szól arról, hogy mi történt Kaposvárott 1956-ban, majd a Kádár-korszak jobb megélhetési körülményeit elemzi (19:55).
Interjúalany: Sándor Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 13.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany feleleveníti Horthy Miklóssal kapcsolatos élményét (0:01), mesél a leventék életéről (1:45), a második világháború alatti délvidéki eseményekről (5:26), felvételijéről a pilótákhoz (7:24), a kiugrási kísérlet kudarcáról, és az ezt követő eseményekről, a nyilasok viselkedéséről (13:15), felvételéről a határőrséghez, az ott szerzett tapasztalatairól (19:49), a határzár szigorításáról, és belépéséről a kommunista pártba (24:39). Beszámol csempészek elfogásával kapcsolatos akciójáról (26:22), végül arról beszél, hogyan sérült meg egy gránát felrobbanása következtében (33:08).
Interjúalany: Barnácz István
Felvétel időpontja: 2010. november 20.

Hossz: 00:37:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 4:52 a Képző-, és Iparművészeti Gimnáziumba járt középiskolába, mesél az itt töltött diákévekről 9:45 a középiskola után először dolgozott, mert nem vették fel egyből, először az esti tagozatra, majd 1961-ben a nappali főiskolába vették fel 11:27 a három T akkoriban is működött, voltak pályázati lehetőségek, de ő nem nyert el egyet sem; mesél a korabeli politikai-kultúrpolitikai vonatkozásokról 15:35 1987-ben kapott egy ajánlatot, hogy három hónap erejéig tanítson a Kisképzőben, de a hónapokból végül évek lettek 16:46 a politika a nyolcvanas évek végén már kevesebb befolyást gyakorolt 18:01 1940-ben született, de édesanyja 1942-ben elhunyt, édesapját pedig behívták katonának, gyermekként szerencsére bombázásokat nem élt át, de a háború utáni élelmiszerhiányról már vannak emlékei 24:12 az ötvenes évek mindennapjaira és családi hangulatára emlékezik vissza 26:20 1956-ban 16 éves volt, csatlakoztak a Bem téri tömeghez, és a Kossuth térre is eljutott, de onnan hazajöttek, mert kollégiumban laktak 32:31 felvetődött a disszidálás gondolata is, de ő itthon maradt 34:12 a kiutazás nyugatra nem volt szabad, először 1971-ben utazott ki Párizsba
Interjúalany: Végh András
Felvétel időpontja: 2011. április 13.