1940-ban született, gyerekkora nagyon szép volt, egészen 1944 novemberéig, amikor bejöttek az oroszok. Megjegyzi, hogy a német megszállók kultúráltak voltak, de az oroszok nagyon nem(0:26). A háború után nagyon szegényes életük volt, és még a rendszer is elég kemény volt velük szemben(1:38). 1956-ban 16 éves volt(2:29).Parasztcsaládból származik, édesapja kovács volt, de rendelkeztek némi telekkel. Gyermekkora sok munkával telt, de sok közösségi programban vett részt(2:52). Minden tárgyat nagyot szeretett, bár irodalmat kedvelte a legjobban, a politikával nem foglalkozott. Emelett szőtt, varrt, stb(03:46). A gyermekeikből ovónő, tanítónő és vállalkozó lett(4:42). A Rákosi rendszerben nagyon keservesek voltak a mindennapok, főleg a beszolgáltatások miatt. Csodával határos módon éltek csak meg, hiszen se nyugdíj, se semmi(4:54).1956 után se volt sokkal jobb az élet, mert a mezőgazdaság akkor is rossz helyzetben volt(6:07).Az interjúalany a falusi munkákról, a TSZ-ről, stb is mesél(7:12). A falusi kézimunkákról, a ruházkodásról is beszél(9:27).A Kádár-rendszerben sem tudták eltántorítani a templombajárástól, a hittantanulástól, stb(11:21). A faluban bálokat szerveztek, az interjúalany erről is beszél (12:19). A faluban, 1953-ban egy kisebb forradalom is lezajlott, amely a kormány intézkedései ellen tüntetett. Erről hallhatunk bővebb információkat(14:39). A régi iskolák jóval nagyobb létszámúak voltak, de nyelveket nem tanultak(15:14).Az interjúalany bemutatja a saját kézimunkás anyagait - közben elmondja, mi a stafírung(15:40).Sóvári Károlyné elmeséli, hogyan történt a falu szovjet megszállása(18:25).

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesanyja pedagógus, édesapja gazdálkodó volt, beszél az politika hatásáról a családi életére 6:56 az iskolás élet alatt a szülei járatták zenére, később inkább a sport felé fordult 13:41 Kiskunfélegyházán folytatta középiskolai tanulmányait, kollégistaként, mesél a kollégiumi életről 17:11 jelentkezett az egyetemre, nagyon nagy volt a túljelentkezés, neki sem sikerült, a katonaságtól való leszerelés után állást ajánlottak neki az iskolában, a nagy gyerekbumm miatt sok helyen dolgoztak képesítés nélkül, később azonban levelezőn elvégezte a tanárképzőt 22:05 akkoriban a fizetési viszonyok teljesen mások voltak, mesél arról, hogy mire tudta költeni a fizetését 25:30 a külföldi utazásokra emlékezik vissza, kelet felé könnyebb volt utazniuk azoknak, akik jobbak voltak a mozgalmi életben, később azonban az utazási lehetőségek bővültek, neki az is volt a gondja, hogy a katonaságnál alá kellett írnia egy nyilatkozatot, hogy három évig nem megy külföldre, kijutott Erdélybe is, ahol sokkal keményebb ellenőrzés volt, mint Magyarországon 32:31 elmeséli a kalandját, amikor ellenőrzik a hatóságok, és azt hitték, hogy a kiskunfélegyházi laktanyát akarta kikémlelni 37:41 a rendszerváltoztatás egy teljesen új lehetőségeket hozó korszak volt, nagy várakozás előzte meg, sokan várták az életük jobbra fordulását

Az interjúalany szól családjáról, származásáról, és arról, hogyan költöztek Pécsre (0:05). Rátér arra, milyen volt a pécsi evangélikus gyülekezet, és arra, hogy náluk tartották a bibliaórákat, ami miatt az állambiztonság is felfigyelt rájuk (5:32). Elmeséli, hogyan váltak lehetetlenné körülményeik, és hogyan költöztek 1951 után évekig keresztül-kasul az országban (8:20). Szól arról, hogyan döbbent bele abba, hogy a rendszer számára nem kívánatosak (12:16). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, és arról, hogyan szállították az élelmiszert Budapestre (13:26). Szól a megtorlásokról, édesapja és férje börtönbüntetéséről és karrierjük derékba töréséről (15:06). Rátér középfokú oktatására, házasságára, valamint arra, hogy sokat helyezték őket ide-oda az országban (17:56). Elmeséli, miként lehetett mégis tanár, képesítés nélkül, majd azt, hogyan szerzett képesítést (20:22). Beszél arról, hogyan kerültek férje munkája révén Győrbe, és ő hogyan kezdett ott is tanítani, majd lett igazgató (22:56). Végül a rendszerváltoztatásról szól: szavazást kért maga ellen az iskolában, de nem váltották le. Megemlíti az egyházi iskolák újraindítását is (30:44).