Interjú
Gyűjteményhez ad
A Sokol rádió veszélyei
2614 megtekintés
Hossz: 00:39:00
Leírás:
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesanyja pedagógus, édesapja gazdálkodó volt, beszél az politika hatásáról a családi életére
6:56 az iskolás élet alatt a szülei járatták zenére, később inkább a sport felé fordult
13:41 Kiskunfélegyházán folytatta középiskolai tanulmányait, kollégistaként, mesél a kollégiumi életről
17:11 jelentkezett az egyetemre, nagyon nagy volt a túljelentkezés, neki sem sikerült, a katonaságtól való leszerelés után állást ajánlottak neki az iskolában, a nagy gyerekbumm miatt sok helyen dolgoztak képesítés nélkül, később azonban levelezőn elvégezte a tanárképzőt
22:05 akkoriban a fizetési viszonyok teljesen mások voltak, mesél arról, hogy mire tudta költeni a fizetését
25:30 a külföldi utazásokra emlékezik vissza, kelet felé könnyebb volt utazniuk azoknak, akik jobbak voltak a mozgalmi életben, később azonban az utazási lehetőségek bővültek, neki az is volt a gondja, hogy a katonaságnál alá kellett írnia egy nyilatkozatot, hogy három évig nem megy külföldre, kijutott Erdélybe is, ahol sokkal keményebb ellenőrzés volt, mint Magyarországon
32:31 elmeséli a kalandját, amikor ellenőrzik a hatóságok, és azt hitték, hogy a kiskunfélegyházi laktanyát akarta kikémlelni
37:41 a rendszerváltoztatás egy teljesen új lehetőségeket hozó korszak volt, nagy várakozás előzte meg, sokan várták az életük jobbra fordulását
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve:
Csóti Péter
Interjúalany lakhelye:
Kiskunmajsa
Interjúalany született:
Kiskunfélegyháza,
1952
Interjúalany foglalkozása:
pedagógus
Felvétel időpontja:
2011. március 08.
Felvétel helyszíne:
Kiskunmajsa
Interjút készítette:
Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Kiskunmajsa
Kapcsolódó interjúk
Tornatanár a katonaságban
Hossz: 00:27:00
Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztási nehézségeiről, és arról, hogy hogyan sikerült elhelyezkednie a katonaságnál. Elmondja, hogy milyen pályát futott be a katonaságban tesetnevelőtanárként.
0:1--születés, család, szülei foglalkozása;
2:17--emlékei a II. világháborúról, a Szombathelyt ért légitámadásokról;
4:33--mit csinált érettségi után, milyen hátrány érte apja börtönbüntetése miatt, hogyan sikerült a katonaságnál mégis elhelyezkednie;
7:56--kiskatona évei, szolgálata tüzértisztként Jánoshalmán, a határ közelében;
11:40--hogyan kerül be a testnevelési főiskolára, hogyan lesz testnevelő a tiszti iskolában, emlékei egy hadgyakorlatról;
17:2--tevékenysége tornatanárként;
25:0--a rendszerváltoztatás hatása a pályafutására
Interjúalany: Ferenczi Attila
Felvétel időpontja: 2010. november 30.
Egy délvidéki életút
Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), szülőfalujáról, a vajdasági Torontáltordáról (1:03), gyerekkoráról (1:57), tanulmányairól (3:18), arról, hogy az egyetemen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc délvidéki eseményeivel kezdett foglalkozni (7:50). Beszámol a katonasággal kapcsolatos (Szarajevóban szolgált) élményeiről (8:37), a jugoszláv szocializmusról (12:27), a délvidéki magyarság helyzetéről Trianontól napjainkig: megemlíti a terület visszacsatolását Magyarországhoz, a délvidéki vérengzést, a jugoszláviai téeszesítést (17:02), beszél édesapja második világháborús részvételéről, kommunisták által történő meghurcolásáról (19:55), a magyarság helyzetének javulásáról (21:38), arról, hogy magyarként a szerbeknek is taníthatott történelmet (26:18). Mesél a „fölülről csinált” délszláv háborúról (26:18), a civil lakosság megpróbáltatásairól (29:35), a fizetések nagymértékű csökkenéséről, az elképesztő inflációról (30:30). Megemlíti, hogy 1994-ben Debrecenbe költözött (32:42), végül kitér a vallásos életére (33:28).
Interjúalany: Pintér József
Felvétel időpontja: 2011. július 06.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Kulák a diktatúrában
Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, édesapja mészáros volt, édesanyja földbirtokos családból származott; egyik testvérét a származása miatt kitették az egyetemről
1:36 a házukat államosították, a saját lakásukban lettek bérlők egy szoba-konyhában, a nagyapját 1952-ben kitették az utcára; ő elment egyetemre a háború után, de 1950-ben kulákká minősítették, ezért a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie
3:03 Komáromban majd Tatabányán lett gyógyszerész, 1957 januárjában levették róla a kulákbélyeget
5:03 mesél az államosítás körülményeiről
6:55 nem vághattak disznót, beszolgáltatást kellett teljesíteniük, édesapját kötelezték arra, hogy állami vállalatnál dolgozzon, kötelezően legalább 20 km-rel távolabb
9:15 ekkoriban alakították a TSZ-t, sok embert megnyomorítva
11:29 másodévtől a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie, mert kulák volt
17:15 az egyetemi felvételije sem volt egyszerű
19:34 mint kulák nem kapott menzajegyet, ezért a református menzára járt
21:25 a honvédelmi vizsgákról mesél
23:02 jegyrendszer volt érvényben, mesél az árakról
30:01 kapott kárpótlási jegyet a föld és a ház után
31:03 egyetemistaként az államosított patikákat leltározták
33:10 másodéves koráig nem vonult fel, de utána kötelező volt
37:05 1956-ban átdolgozták a forradalmat, de látták a pestieket nyugatra menekülni
38:24 a Kádár-rendszer nem hozott nekik lényeges változást, szorgalmasan dolgoztak
Interjúalany: Janovszky Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. december 14.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
