Az interjúalany mesél pályaválasztásáról, pályájának kezdeteiről, üzemvezetővé való kinevezéséről. Ezt követően elmondja, hogy hogyan került át a magánszektorba már a Kádár-korszak alatt, és milyen hatással volt a vállalkozására a rendszerváltoztatás, illetve az EU-hoz való csatlakozás. Beszél a régi és a jelenlegi szakképzési rendszer közötti különbségekről is. 1:17--mesél a felmenőinek a szakmáiról 2:20-- a család anyagi helyzete az ötvenes években 5:26--hogyan élte meg gyermekként az 1956-os eseményeket 7:22--a gimnázium utáni továbbtanulás és pályaválasztás, a szakmával való megismerkedésének a története, az első munkahelye 11:10--miért nem lesz katona 12:50--hogyan lesz üzemvezető Sopronban, hogyan indít GMK-t, majd magánvállalkozást az 1980-as években, milyen nehézségekkel kell szembenéznie ennek során 14:40--a rendszerváltoztatás hatása a vállalkozására, milyen külföldi kapcsolatokat épített ki 19:00--jelenlegi termékpaletta bemutatása 22:20--az uniós csatlakozás hatása a vállalkozására 25:40--a régi és a jelenlegi szakképzési rendszer összehasonlítása

Az interjúalany mesél arról, hogy milyenek voltak szegényparaszti családjának életkörülményei a Horthy-korszak idején, milyen munkákat kellett végezniük a napszámban. Beszél arról, hogy hogyan érintette a környéket a II. világháború és a német, illetve az orosz megszállás. Szól a Rákosi-korszak mindennapjairól és egyéb munkáiról is. 0:20--család, születés, életkörülmények, iskolái; 3:41--első munkája állása napszámosként az iskola alatt, milyenek voltak a levente foglalkozások; 6:58--a II. világháború, az oroszok bevonulása, hogyan szállítják az oroszok lőszereit, hogyan viselkedtek a németek és a nyilasok a faluban; 14:44--milyen mukákat végzett az aratáson napszámosként, milyenek voltak a munkakörülmények a mezőn, mit kaptak fizettségül; 19:40--hogyan sütötték magunknak a kenyeret, mik voltak azok a termékek, amelyeket boltban kellett venni; 23:02--hogyan segítenek a falun keresztülterelt zsidókat, milyen volt a hozzájuk beszállásolt német katona, milyenek voltak a faluba bevonuló orosz katonák; 28:18--milyen volt az élete a II. világháború után, milyen munkát kapott, mi történt a falu kulákjaival, milyen volt a téeszesítés; 30:0--a Rákosi-rendszer alatt milyenek voltak a hétköznapjaik, hogyan lesz párttag, mivel járt a párttagság; 33:42--házzassága, hogyan sikerült titokban lebonyolítani az egyházi esküvőt

Az interjúalany szól családjáról, származásáról, és arról, hogyan költöztek Pécsre (0:05). Rátér arra, milyen volt a pécsi evangélikus gyülekezet, és arra, hogy náluk tartották a bibliaórákat, ami miatt az állambiztonság is felfigyelt rájuk (5:32). Elmeséli, hogyan váltak lehetetlenné körülményeik, és hogyan költöztek 1951 után évekig keresztül-kasul az országban (8:20). Szól arról, hogyan döbbent bele abba, hogy a rendszer számára nem kívánatosak (12:16). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, és arról, hogyan szállították az élelmiszert Budapestre (13:26). Szól a megtorlásokról, édesapja és férje börtönbüntetéséről és karrierjük derékba töréséről (15:06). Rátér középfokú oktatására, házasságára, valamint arra, hogy sokat helyezték őket ide-oda az országban (17:56). Elmeséli, miként lehetett mégis tanár, képesítés nélkül, majd azt, hogyan szerzett képesítést (20:22). Beszél arról, hogyan kerültek férje munkája révén Győrbe, és ő hogyan kezdett ott is tanítani, majd lett igazgató (22:56). Végül a rendszerváltoztatásról szól: szavazást kért maga ellen az iskolában, de nem váltották le. Megemlíti az egyházi iskolák újraindítását is (30:44).