Interjú

Gyűjteményhez ad
megtorlás
árvíz
tanácselnök
egyetem
Országgyűlés
cenzúra
szövetkezetek
MEFESZ
Kádár-korszak
TSZ
állampárt
pályaválasztás
besúgó
tanyavilág
Kultúra
1956
párttitkár
oktatás

A közelmúlt újságíró szemmel

2290 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Horváth Dezső 1969-tól nyugdíjazásáig a szegedi Délmagyarország című napilap újságírójaként dolgozott. Beszél az 1956-os forradalomban való szerepéről (0:00), majd az azt követő fegyelmi tárgyalásáról és későbbi megfigyeléséről (1:57), részben az 1990 után kikért besúgási aktái alapján (5:10). Szól arról, hogyan helyezkedett el diploma után falusi tanítóként, és arról, hogyan zajlott az órák szakfelügyelete, illetve hogyan nehezményezték a tankönyvön kívüli tananyagot (6:59). Szól arról, miként került a városi könyvtárba (13:13), majd a Délmagyarországhoz (14:52). Az 1970-es tiszai árvizet, arról való tudósítását külön említi, kitérve a szakmai tudósítás és a pártirányítás alatt lévő hangulatjelentések közötti kontrasztra (17:00). Beszél arról, hogyan kezdett sorozatot a tanyavilágról, és miként akarta azt leállítani a járási pártbizottság (20:50). Végül arról szól, hogyan tagadta meg a tudósítást az új pártbizottsági funkcionárius látogatásáról (27:10).
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: Horváth Dezső
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Nemesszalók, 1936
Interjúalany foglalkozása: újságíró
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
1955-ben Nagyszalontán született. Családja meglehetősen szövevényes származását és történetét meséli el az interjúalany(0:14).Gyermekkorában meglehetősen szerény körülmények között éltek, majd a román konszolidációs időszak alatt egy picit jobbra fordult a sorsuk. Tanulmányait Nagyszalontán végezte, ezekről az évekről is hallhatunk pár szót(2:43).Nagyszalontán még mind a mai napig nagyon érezhető a magyar hatás. De így is egy "kettős beszéd" alakult ki, mert másként kellett beszélni otthon és az iskolában pl. Fekete Pál Péter emellett szót ejt az erdélyi nemzetiségi lét körülményeiről(4:50).Fizikusnak készült, de tanár lett belőle. Ennek a Ceausescu diktatúra elnyomó jellege volt az oka(8:40). A román hadseregben 9 hónapot töltött Marosvásárhelyen, erről az időszakról mesél(9:06).1979-ig járt Kolozsváron járt egyetemre. A német csoporttársaihoz kapcsolódóan elmeséli, hogy NSZK hogyan "vásárolta" meg a romániai németeket(11:31).Jó eredménnyel végezte az egyetemi tanulmányait és nagy szerencsével Nagyszalontán kapott is állást(14:02).Az interjúalany az erdélyi, kolozsvári nemzetiségi életről beszél - az általános megállapításokat személyes élményeivel egészíti ki(17:02).1979-ben kezdett el tanítani, a kezdeti évek átpolitizált atmoszféráját ismerteti velünk az interjúalany(24:38). A '80-as években az életszínvonal rohamosan csökkent, a korábbi évtizedekhez képest. Megismerhetjük a '80-as évek mindennapjait Romániában(26:11).A román forradalomhoz közeledve a rendszer egyre keményebb lett, de ekkor már egyre többen elégedetlenkedtek(28:51).A román forradalom ideje alatt az interjúalany 34 éves volt. A forradalom eseményeiről Fekete Pál Péter elég tájékozott volt - erről és a személyes tapasztalatairól számol be(29:53).Végülis a nagyszalontai forradalmi eseményekből is kivette a részét, hiszen egy elektori választást is megszervezett(35:09).Az interjúalany a Romániából Magyarországra településről, a munkájáról, valamint a családjáról beszél(39:13). Az interjúalany üzenet az ifjúsághoz: "Mindenki találja meg azt az aranyösvényt, ami elvezeti a boldogsághoz!"(45:41).
Interjúalany: Fekete Pál Péter
Felvétel időpontja: 2011. május 07.

Hossz: 00:32:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 7:14 mesél az iskolai tapasztalatairól 8:24 1956-ban féltek az oroszok bevonulásáról, de nem látták őket, mesél az orosz tanulásról is 12:10 1959-ben kezdett el dolgozni a szövetkezetnél 14:31 később raktárosként dolgozott 18:44 volt munkásőr is, mesél erről az időszakról 20:39 volt KISZ-tag, és KISZ-vezető 23:04 munkásőr azért lett, mert a családjában is voltak munkásőrök 23:40 a határőrségnél volt katona, felidézi a katonasági élményeit 28:53 volt párttag, és szakszervezeti bizalmi is 29:43 a rendszerváltoztatással nem sok minden változott az életében
Interjúalany: Gondi István
Felvétel időpontja: 2011. április 14.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél szüleiről, nagyszüleiről (1:05), arról, hogy nagyapja részt vett az első világháborúban, édesapját viszont nem vitték el a második világháborúban (3:32), a második világháború utáni éltről, apja B-listázásáról (5:33), tanulmányairól és a tanításról (6:41), Pécs kulturális életéről és képzőművészeti pályafutásáról (15:47), a rendszerváltoztatásról (21:28).
Interjúalany: Dr. Pandur József
Felvétel időpontja: 2011. február 24.