Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
gettó
oktatás
államosítás
karhatalom
1956
osztályharc
Rákosi-korszak
besúgó
óvóhely
propaganda
Kádár-korszak
II. világháború
színház
Magyar Televízió

A Kádár-korszak színházi élete

2723 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:22), boldog gyerekkoráról (1:59), amelybe beleszólt a második világháború (2:38), beszél Budapest ostromáról, a házukat ért bombatalálatról (3:42), a pesti gettó előtti halottakról, a városháza bombázásáról (7:40). Mesél egyházi iskolában folytatott tanulmányairól, és az iskolák államosításáról (8:22), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, személyes szerepéről (10:19), letartóztatásáról (13:10), 1956 utáni munkájáról és főiskolai felvételéről (14:25), a televíziónál folytatott munkájáról, és magáról a médiumról, a felvételek manipulálásáról (elmesél egy történetet a kubai válsággal kapcsolatos műsorról) és a propagandáról (16:05). Mesél a Kádár-korszak jellemzőiről, a diktatúra ravaszságáról és az öncenzúráról (20:11), a cenzúráról (23:11), az „etikai demoralizációról” és a kontraszelekcióról, és a besúgásról, az internacionalizmus zsákutcájáról (25:31), szakmai pályafutásáról, a színház és a politika összefonódásáról (30:33), és a „színház aranykoráról” (36:17).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Sándor János
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Budapest, 1937
Interjúalany foglalkozása: színházi rendező
Felvétel időpontja: 2011. február 23.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdett iskolába járni, hogyan készítette fel édesanyja, és milyen felszereléssel dolgoztak (0:12). Rátér későbbi élményeire, a második osztályra és tanulmányai befejezésére (6:00). Szól a gyakorlóiskoláról (8:48), és arról, hogy a nővér megkérte apját, hogy tandíjmentesség fejében hagyja ott a lányát tanulni, de édesapja nem tudta nélkülözni a lányát a munkából (10:42). Szól arról, hogyan nevelte a nagyanyja, mikor édesapa cselédnek állt (15:00), majd hogyan költöztek egy rokonukhoz (19:00). Beszél II. világháborús emlékeiről, az oroszok előli bújkálásról és a rekvirálásokról (26:20). Szól arról, hogy mennyire próbálta elnyomni a vallást a kommunizmus. Őt is megfigyelték, hogy templomba vitte a gyerekeket, a férjét pedig még a rendőrség is zaklatta (31:40). Végül a rendszerváltoztatásról szól (33:50).
Interjúalany: Czipóth Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. április 17.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél szüleiről (0:37), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a család háborús veszteségeiről, az óvóhelyről (1:33), a zsidó gettóról, a zsidók rejtegetéséről (4:23), a szovjetek megjelenéséről (5:42), majd visszatér az óvóhely ismertetésére (6:30), mesél tanulmányairól , melynek kapcsán érinti az egyházi iskolák államosítását (10:20), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről, a rádió ostromáról (17:50), a november 4-i eseményekről, a szétlőtt Budapestről (20:13).
Interjúalany: Jurth Ildikó Gabriella
Felvétel időpontja: 2010. november 15.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a II. világháború helyi hatásairól, a háború alatti és utáni életről, az éhezésről. Elmeséli, hogy miért nem sikerült továbbtanulnia, jóllehet tehetségesen énekelt. Mesél az 1956-os események helyi hatásairól, és arról, hogy miért nem sikerült disszidálnia. Beszél a rendszerváltoztatás körüli időszakról, és ennek személyes életére gyakorolt hatásáról. 0:23--család, szülők, születés, lakhelyek 1:59-- II. világháború, megszállás, a szovjet katonák viselkedése, éhezés a városban és vidéken 9:00--miért nem tud továbbtanulni, milyen munkákat talál 14 évesen 13:00--hogyan tanul végül tovább a zeneiskolában, és hogyan törik ketté a karrierje 20:55--a forradalom helyi hatásai, hogyan szeretne disszidálni, és miért nem jön ez össze 25:36--családja, gyerekei, házasságai 31:33--a rendszerváltoztatás és következményei 34:19--kárpótlás, nyugdíjasok helyzete, kulákok, életmód a Kádár-rendszerben
Interjúalany: Gojcán Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.