Interjú

Gyűjteményhez ad
forint
Ausztria
Orbán Viktor
kiugrás
Horthy Miklós
tüntetés
szovjet megszállás
II. világháború
társadalmi munka
szövetkezetek
zsidóság
Páneurópai Piknik
Kádár-korszak
propaganda
hadifogság
ÁVO/ÁVH
Don-kanyar
megszállás
Szovjetúnió
románok
rendszerváltoztatás
1956
Szálasi Ferenc
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
oktatás
nyilasok
kommunista diktatúra
deportálás
TSZ

A kommunizmus sajátos értelmezése

2212 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Leírás: Az interjúalany beszél II. világháborút illető családi emlékeiről, különös tekintettel a német és orosz katonák viselkedése közötti különbségekre (0:00). Rátér apósa hadifogsággal kapcsolatos emlékeire, kitérve a magyar és német foglyok helyzetének különbségeire (04:24). Beszél az 1956-os forradalomról, ahogy fiatalon az ávósok elfogását látta, illetve kifejti nézeteit a forradalomról (07:00), majd összehasonlítja az akkori tömeget a 2006-os budapesti események szereplőivel (12:40). Értékeli Kádár János személyét (14:20), beszél tanulmányairól (15:48). Szól a Kádár-korszakban lezajlott életszínvonal-emelkedésről, saját körülményeinek javulásáról, építkezéséről, megélhetéséről, valamint a művelődés lehetőségeiről (18:05). Szól a rendszerváltoztatásról, és arról, mennyiben köszönhető a békés átmenet a reformkommunistáknak (21:30). Végül az 1956 utáni szövetkezetesítésről és annak hibáiról beszél (23:14).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
Interjúalany neve: Téglási Mihály
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1945
Interjúalany foglalkozása: karbantartó
Felvétel időpontja: 2011. április 08.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten dolgozva ismerkedett meg a férjével, egy zsidó családnál volt háztartásbeli 2:43 1943-ban költöztek Lentibe, a helyi uradalomban dolgoztak, a gyermeke korán meghalt 5:25 mesél a háború idejéről 9:46 a szovjet hadsereg tüzérséggel támadta a környéket, ezért mély óvóhelyet kellett ásniuk, de a javaik elégtek a házukat elpusztító tűzben 15:46 ruhájuk híján minden nap ugyanazt viselték egy ideig, úgy gyűjtötték össze a különböző ruhadarabokat, felidézi a háború utáni élelemhiányt 27:27 a fia temetésekor a sírásó nem fogadta el a pénzt, mert az nem ért semmit, felidézi a különböző nációjú katonák érkezését
Interjúalany: Tóth Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. július 12.

Hossz: 00:21:00
Az interjúalany 1951-ben született Debrecenben, azóta is itt él. Beszél családjáról, gyermekkoráról. (04:06) Az egész családja vallásos volt, természetes volt számára, hogy a katolikus hit a mindennapi élet része. Előbb tudta a mise latin szövegét, minthogy írt, olvasott volna. (06:50) A Kádár-korszakban a lakosság elfogadta és tisztelte a vallásos családot, de egyetemet végzett apjának hite miatt fizikai munkát kellett végeznie. (07:54) Az interjúalanyt nem különböztették meg hátrányosan a gimnáziumban, ekkor már kántor is volt. Az egyetem matematika szakára azonban már nem vették fel helyhiányra hivatkozva, így a mostani Műszaki Főiskolára került. (10:04) Gyerekkora óta ministrált. Közben zongorázni tanult, kántorképzőbe járt. Hozzájárult ahhoz, hogy temploma orgonához jusson. (14:08) Életében a legfontosabbnak a hűséget tartja vallásához, családjához. Ebben a szellemben neveli gyermekeit is. (16:42) Zongorázni csak magántanárnál tanult, de már több, mint 40 éve kántor. Munkája az Isten és a templomi közösség szolgálata. (19:26) Sok vallásos jellegű konferencián vett részt, amely a családról, házasságról szólt. Véleménye szerint a házasság intézményét kellene megerősíteni, ez stabillá tenné az egész családot. (21:04)
Interjúalany: Géczy István
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél a két háború közötti gyermekkoráról, a menhelyről, a lelencéletről, a cselédsorsról, a napszámoséletről, a leventemozgalomról, a háborúról, az 50-es évekről, a feketevágásról, a TSZ-ben betöltött vezető pozíciójáról, a párttagjelöltségről. 1:25--születés, család, iskolák, lelencélet, cselédmunka 5:45--hadimunka, Il. világháború, katonai szolgálata 9:33--Jánoshalom bombázása 11:40--padlássöprés, feketevágás, TSZ vezetői szerepe 15:24--rendszerváltoztatás 15:04--agitáció, a TSZ működése 17:03--levente mozgalom, KALOT 19:32--az első TV, autó, nyaralások 22:13--a forint bevezetése
Interjúalany: Gyurákovics József
Felvétel időpontja: 2010. július 02.