Interjú

Gyűjteményhez ad
forint
Ausztria
Orbán Viktor
kiugrás
Horthy Miklós
tüntetés
szovjet megszállás
II. világháború
társadalmi munka
szövetkezetek
zsidóság
Páneurópai Piknik
Kádár-korszak
propaganda
hadifogság
ÁVO/ÁVH
Don-kanyar
megszállás
Szovjetúnió
románok
rendszerváltoztatás
1956
Szálasi Ferenc
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
oktatás
nyilasok
kommunista diktatúra
deportálás
TSZ

A kommunizmus sajátos értelmezése

2236 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Leírás: Az interjúalany beszél II. világháborút illető családi emlékeiről, különös tekintettel a német és orosz katonák viselkedése közötti különbségekre (0:00). Rátér apósa hadifogsággal kapcsolatos emlékeire, kitérve a magyar és német foglyok helyzetének különbségeire (04:24). Beszél az 1956-os forradalomról, ahogy fiatalon az ávósok elfogását látta, illetve kifejti nézeteit a forradalomról (07:00), majd összehasonlítja az akkori tömeget a 2006-os budapesti események szereplőivel (12:40). Értékeli Kádár János személyét (14:20), beszél tanulmányairól (15:48). Szól a Kádár-korszakban lezajlott életszínvonal-emelkedésről, saját körülményeinek javulásáról, építkezéséről, megélhetéséről, valamint a művelődés lehetőségeiről (18:05). Szól a rendszerváltoztatásról, és arról, mennyiben köszönhető a békés átmenet a reformkommunistáknak (21:30). Végül az 1956 utáni szövetkezetesítésről és annak hibáiról beszél (23:14).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
Interjúalany neve: Téglási Mihály
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1945
Interjúalany foglalkozása: karbantartó
Felvétel időpontja: 2011. április 08.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (1:05), tanulmányairól (2:46), kisdobos, úttörő múltjáról, további iskolai emlékeiről, zenei, színjátszó tevékenységéről (4:22), arról, hogy egy május 1. alkalmával műsorvezető volt (19:18). Beszámol a családi háttere miatt őt ért hátrányos megkülönböztetésről (23:00), 1956-os emlékeiről, a nagysápi eseményekről, édesapja elhurcolásáról (25:16), a forradalom leverése utáni megtorlásról (28:24), az ’50-es évek padlássöpréseiről, kulákokról (32:05), szülei gyerekkori emlékeiről (33:05), valamint édesapja második világháborús emlékeiről (35:46).
Interjúalany: Bátki Miklós
Felvétel időpontja: 2011. február 07.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany 1941-ben született Balmazújvárosban. Beszél gyermekkoráról. Szülei kisgyermek korában meghaltak, a három testvér különböző rokonoknál nevelkedett. 13 évesen költözött a Hortobágyra csikósnak, azóta is ezzel foglalkozik. (01:50) Első emlékei is édesapjához és a méneshez kötődnek. (02:44) Édesapja harcolt és elesett a II. világháborúban. A német megszállás után Wehrmacht tiszteket szállásoltak el a tanyán. Emlékszik az orosz megszállás menetére, a front átvonulására. A visszavonuló német katonák felgyújtották a tanyát, hogy az oroszoknak ne szolgálhasson szállásul. (04:36) Beszél a harcokról, nagynénje házát bombatalálat érte. Az egész rokonságnak csupán egy tanyája maradt épen, ide költözött, innen járt iskolába. 1948-ban visszaköltöztek Balmazújvárosba, de édesanyja halála után sógorához került. (07:18) Az '50-es években annyira kemény volt a Rákosi-rendszer, hogy a rokonok nem tudták eltartani az interjúalanyt, dolgoznia kellett. Beszél a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről, feketevágásokról. (12:10) Beszél a rokonságról, többen harcoltak a II. világháborúban. Újra beszél a Rákosi-korszak beszolgáltatásairól. (15:28) 13 éves korában kezdett dolgozni. Beszél munkájáról, a fizetésekről. 1956 után emelkedett kissé a fizetése. (17:20) Részletesen beszél a korszak közösségi életéről, hagyományokról, munkákról. (26:22) Részletesen beszél a gulyások, csikósok hortobágyi életéről. (34:48) A csikósoknak világútlevele volt, sok helyen járt a lovakkal. Részletesen beszél külföldi útjairól. (41:50) Csikós dalt énekel. (43:54)
Interjúalany: KORDÁS JÁNOS
Felvétel időpontja: 2010. december 09.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, tanulmányairól (0:17), a cserkész- és leventemozgalomról (4:33), a szórakozási lehetőségekről (6:40), II.világháborús emlékeiről, nővére férjének szovjet hadifogságáról (7:33), a szovjet katonák viselkedéséről (9:06), a háborús pusztításról (10:00), a háború utáni újrakezdésről (16:45), a kommunista diktatúráról, a padlássöprésről, a feketevágásról (20:43), a téeszesítésről, TSZ-ekről (25:06), a korabeli szórakozási lehetőségekről (30:35), családjáról (33:29), az 1956-os forradalomról (34:25), egy TSZ-tag munkájáról, életkörülményeiről (36:40), a háztájiról (40:19), végül arról, hogy milyen változások mentek végbe Rákoson (41:07).
Interjúalany: Nagy Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. február 03.