Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
rendszerváltoztatás
iskolák államosítása
légitámadás
II. világháború

Emlékeim Dr. Németh Alajos katolikus lelkész nagybátyámról

2760 megtekintés

Hossz: 00:30:00
Leírás: Az interjúalany beszél Dr. Németh Alajos papi pályájáról, II. világháború alatt végzett tevékenységéről, majd arról, hogy miért internálták az iskolák államosítását követően. Mesél rokona emlékiratairól is, melyek egy részét a rendszerváltoztatást követően adták csak ki. 00:30--Németh Alajos születése, származása, családja, iskolái, elhivatása 3:00--Németh Alajos papi pályájának kezdetei 4:39--emlékei a II. világháborúról, milyen tevékenységet fejt ki papként a háborúban 9:23--internálása az iskolák államosítása ellen való tiltakozás kapcsán 13:12--hogyan élte meg Németh Alajos a soproni bombázásokat 16:10--mi történt vele az internáló tábor után 18:10--hogyan és mikor írja a könyveit, miről szólnak, hogyan adják ki őket 23:6--mi történt az internáló táborban 25:41--mit írt a kőhidai fegyintézetről
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Varga Mária
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Sopronkövesd, 1941
Interjúalany foglalkozása: lelkész
Felvétel időpontja: 2011. március 17.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:23
Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, az itt zajló vallási nevelésről, majd elmondja, hogy SAS-behívója kézhezvétele után milyen viszontagságos módon került ki Dániába, majd onnan hogyan került haza. Végül szól a háború utáni újjákezdés nehézségeiről is. 0:25--születés, család, iskolái; 2:17--a gimnáziumban hogyan zajlott a vallási nevelés; 5:30--hogyan változott az osztály létszáma 1941-ben, a hadapródiskola beindulásával; 6:11--hogyan teszik le az érettségit a II. világháború alatt; 8:11--milyen feladatokat végzett miután megkapta a SAS-behívóját; 12:1--hogyan jutottak el Ausztriába, majd innen Dániában; 14:19--hogyan jutottak el egy német táborba, és milyen szolgálatot kellett itt teljesítenie; 17:52--hogyan jutott el az Atlanti-falig és hogyan érintette őket a háború vége; 19:37--milyen volt a különböző fogolytáborokban, ahová zárták őket; 25:0--hazatérése a fogságból, milyen körülmények között kezdik újra az életet itthon a háború után
Interjúalany: Dr. Mohay András
Felvétel időpontja: 2011. február 09.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:27), anyai nagyapja Romániából történő kiutasításáról (2:05), a család két világháború közötti helyzetéről (4:14), tanulmányainak megkezdéséről, az akkori, és a mai gyerekek hozzáállása közötti különbségekről (6:07), a háború előtti és utáni iskolatípusokról (9:12), az egyes iskolák elvégzése utáni elhelyezkedési lehetőségekről (10:55), a háborús idők nehézségeiről (13:58), Törökszentmiklós helyzetéről a második világháború alatt (15:56), apja hazatéréséről a hadifogságból, a község életének újjászervezésében játszott szerepéről, munkájáról (17:57), bátyja hadifogság utáni életéről (20:02). Beszámol katonai akadémiára történő felvételének körülményeiről (21:18), házassága miatti leszereléséről (23:20), a solti gépállomásnál végzett munkájáról (25:03), arról, hogyan lett a megyei tanács végrehajtó bizottságának az elnöke, valamint kitér a tanácsakadémiára is (26:10), végül a szalkszentmártoni művelődési ház élén eltöltött évekről mesél (31:38).
Interjúalany: Merz Vince
Felvétel időpontja: 2010. december 07.

Hossz: 00:34:00
Sztranyák Ferencné Csehszlovákiában, Nagykéren született. Ott élte át az orosz megszállást, majd 1947-ben a lakosságcsere keretében Cinkotára, majd Csengődre telepítették. Kemény munkával sikerült önálló otthont teremteni a faluban. (00:00-02:30) származás, család; (02:30-08:50) szlovák-magyar viszony, népviselet; (08:50-11:24) az I. bécsi döntés hatásai; (11:24-16:20) szovjet megszállás a faluban; (16:20-22:20) áttelepítés, lakosságcsere; (22:20-24:00) megtelepedés Csengődön, tanya; (24:00-29:00) beszolgáltatás, szakszövetkezet, faluba költözés, építkezés; (29:00-33:13) mindennapi élet, munka.
Interjúalany: Sztranyák Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. április 06.