Interjú
Gyűjteményhez ad
Ciszterciek a diktatúrákban 2.
2898 megtekintés
Hossz: 00:32:00
Leírás:
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan élte meg a II. világháborút követően kiépülő új rendszerben az iskolák államosítását, illetve a szerzetesrendek feloszlatását. Elmondja, hogy milyen megpróbáltatásokkal és nehézségekkel kellett szembenéznie szerzetesi hivatása miatt, és hogy hogyan sikerült végül mégis munkát találnia. Szól a ciszterci rend történetével kapcsolatos külföldi kutatásairól, illetve a cselészmozgalomban való részvételéről is.
0:13--születése, születésének körülményei, hogyan költöztek át Magyarországra családjával a tianoni békeszerződés után;
2:15--egyetemi évei, hogyan érintette a közeledő front a személyes életét, első tanári állása;
3:43--hogyan érinti az iskolák államosítása és a cserkészet feloszlatása, hogyan próbálták folytatni a cserkészmozgalmat ezt követően is;
6:9--hogyan érinti a szerzetesrendek feloszlatása, hogyan zajlott a szerzetesrendek feloszlatása;
10:0--milyen munkát talált a szerzetesrendek feloszlatása után, hogyan alakult ezt követően a sorsa, milyen retorziók érik a hatalom részéről;
14:0--hogyan kapott végül Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtárban munkát;
15:58--hogyan tudott külföldre utazni, és milyen kutatásokat folytatott;
21:52--a cserkészet fontossága, részvétele a cserkészet újjáélesztésében;
27.12--milyen volt a szerzetesrendek feloszlatása után következő fogsága;
30:33--milyen emlékei vannak a szerzetesrendek újraindításáról
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
dr. Hervay Ferenc Levente
Interjúalany lakhelye:
Zirc
Interjúalany született:
,
1919
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. november 17.
Felvétel helyszíne:
Zirc
Interjút készítette:
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Visszaemlékezés a szécsényi cserkészmozgalomra
Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél a Horthy-korszak negatív vonásairól, II. világháborús élményeiről. Mesél a magyar, illetve a szécsényi cserkészmozgalom megalakulásáról és további történetéről.
0:4--családja, szülei, milyen körülmények között éltek;
2:3--milyen emlékei vannak a Horthy-korszakról, az időszak negatív vonásai;
4:40--a zsidók deportálása Szécsényből;
7:13--emlékei a szovjetek bevonulásáról Szécsénybe, hogyan menekültek előlük;
9:45--milyen volt a szécsényi polgári iskola;
17:51--a magyar cserkészet újjáalakítása a forradalom után, milyen volt a cserkészet;
21:00--a Levente Mozgalom és a cserkészet, hogyan nevelte a cserkészet a katonaság igényei szerint a fiatalokat, milyen kapcsolat volt a Levente Mozgalom és a cserkészet között;
27:5--II. világháború hatása a cserkészetre;
30:6--milyen céllal alakult a legelső cserkészmozgalom;
31:57--mikor, hogyan alakult meg a szécsényi cserkészmozgalom, milyen szerepet játszottak ebben a helyi ferencesek;
36:00--Teleki tevékenysége a cserkészmozgalomban, a gödöllői dzsembori;
40:36--hogyan építik újra majd szüntetik meg a II. világháború után a cserkészmozgalmat;
45:24--hogyan zajlott le a rendszerváltoztatás után cserkészet újjászervezése
Interjúalany: Kolosi Tibor
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
Radnóti Zoltán
Hossz: 00:33:54
Tárgy:
egyházak
Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is.
0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata;
8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése;
10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással;
15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai;
19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben;
21:20--házassága, gyermekei;
29:9--miért nem tért vissza Izraelbe
Interjúalany: Radnóti Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. július 08.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Pécstől az Atlanti-falig – Interjú dr. Mohay Andrással
Hossz: 00:31:23
Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, az itt zajló vallási nevelésről, majd elmondja, hogy SAS-behívója kézhezvétele után milyen viszontagságos módon került ki Dániába, majd onnan hogyan került haza. Végül szól a háború utáni újjákezdés nehézségeiről is.
0:25--születés, család, iskolái;
2:17--a gimnáziumban hogyan zajlott a vallási nevelés;
5:30--hogyan változott az osztály létszáma 1941-ben, a hadapródiskola beindulásával;
6:11--hogyan teszik le az érettségit a II. világháború alatt;
8:11--milyen feladatokat végzett miután megkapta a SAS-behívóját;
12:1--hogyan jutottak el Ausztriába, majd innen Dániában;
14:19--hogyan jutottak el egy német táborba, és milyen szolgálatot kellett itt teljesítenie;
17:52--hogyan jutott el az Atlanti-falig és hogyan érintette őket a háború vége;
19:37--milyen volt a különböző fogolytáborokban, ahová zárták őket;
25:0--hazatérése a fogságból, milyen körülmények között kezdik újra az életet itthon a háború után
Interjúalany: Dr. Mohay András
Felvétel időpontja: 2011. február 09.
