0:00 családi háttér, gyermekkor, egy kispolgári családból származik, a család Pápára költözött a gazdasági világválság miatt 3:53 mesél a pápai zsidó közösség életéről 5:35 a pápai gettót 1944-ben állították fel, a környező falvakból is ide hurcolták a zsidókat, mesél a német megszállásról 7:09 őt munkaszolgálatra hívták be, ami saját bevallása szerint számukra az életet jelentette, mesél a körülményekről, amelyek jobbak voltak a sorstársaiknál 8:31 őt Kőszegre hívták be, majd gyalog átvonultak Szombathelyre, ahol hónapokig voltak, ott nem érte őket semmilyen bántalmazás 10:10 ők a légitámadások utáni mentésekben dolgoztak, a családjával a deportálásig tudta tartani a kapcsolatot 12:35 1944 novemberének első napjaiban átvezénylik a századukat Ausztriába, mesél a kiugrási kísérlet napjairól 15:46 gyalog mentek a magyar határig, Mosonmagyaróvárig, ott a szerbiai munkaszolgálatosokat látták, akik sokkal rosszabb állapotban voltak, mint ők 18:03 Németországban meneteltették őket, de ott már kegyetlenkedtek velük, egy pápai ismerősét pl. agyonverték; az élelmezésük drasztikusan romlott 20:41 1944 decemberében egy munkatáborba viszik át, ott töltöttek négy és fél hónapot, síneket, farönköket cipeltettek velük, az élelmezés valamivel jobb, de kevés volt, mesél a lágerkörülményekről 24:14 szökésre nem tudtak gondolni, mert csíkos rabruhában voltak, és nem volt helyismeretük sem 25:33 az étrendjük részben kenyérből, zöldségfélékből álló levesből állt 26:28 a front közeledtével a tábort feloszlatták, a tábor egyik fele gyalog indult el, a másik fele meg vonattal, őket München közelébe vitték 28:45 Dachauba viszik őket, április elején kerültek oda, nem csináltak semmit, de nem volt élelem se, április végén vonatra rakták őket, és elindultak, de megállítják őket ápr. 28.-án, mondván, hogy vége a háborúnak, de akkor még nem volt vége a harcoknak 31:16 sok gyalogoltatás után egy fennsíkon letáboroztatták őket, gépfegyveres őrséggel, de ekkor már sok volt a szökés, ők is megpróbálták 34:40 végül 1945. május 1.-én szabadultak meg, mikor az amerikai tankokkal találkoztak 35:39 a hazatérésre nem volt azonnali lehetőség, ő kórházba került, csak szeptember 1.-én indult el haza, a családja sorsáról egy ismerősön keresztül értesül 37:10 mesél az élet újrakezdésének nehézségeiről, és az óriási inflációról

Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:27), tanulmányairól és gyerekkoráról (7:56), arról, hogy 1944-ben a család elmenekült Németországba Sopronon keresztül (11:48), a hazatérésük utáni állapotokról (25:30).

1938-ban született Debrecenben. Az interjúalany a szintén vitézi rangú édesapja pályafutásáról, származásáról mesél(1:27).Neveltetése nagyon szigorú volt. A Horthy korszak a család számára a legcsodálatosabb időszak volt, mivel egzisztenciálisan ekkor álltak a legmagasabban. Az interjúalany elmeséli az akkori Magyarországon miért volt érdemesebb élni(07:45).Az interjúalany a korszak úri középosztályáról, annak életformájáról mesél(11:41).A front közeledtével elrendelték az elsötétítést, ezzel kapcsolatban elmeséli személyes élményeit(14:41).1944 augusztusában a család egy unitárius lelkészi rezidenciába kerültek a családfő parancsára. Ennek körülményeiről hallhatunk néhány személyes történetet(16:29).Édesapját futárszolgálatra osztották be, közben a hadapródiskolát, ahol tanított Vasvárra telepítették át a front miatt(19:00). Édesapja ragaszkodott hozzá, hogy a család maradjon Magyarországon, még akkor is, ha a szovjetek szállják azt meg(21:22).Nyugaton esett fogságba, az angol övezetben. Erről és a háború végéről meséli el a családra vonatkozó történetét(22:09).Édesapja a hadifogság után nem kapott állást, csak majd később a pannonhalmi gimnáziumban lett tanár. Édespja 1945 utáni tanári pályafutásáról, tevékenységéről mesél (30:39).A csaldája a '45 utáni átmeneti évek alatt nem nagyon folyt bele a konkrét politizálásba, de igyekeztek mindig egy olyan pártot támogatni, a magyarság és a család érdekeit képviseli(36:01). 1956-ban édesapja iskolaigazgató volt, igyekezett több diákját és tanárát kihozni a börtönből a forradalom után(37:14).De arra is volt példa, hogy egy párttagot is megmentett a forradalmárok dühe elől-később ennek köszönhette, hogy nem vonták felelősségre 1956 után (40:06).Az interjúalany elmeséli, hogyan teltek az iskolás évei, ennek kapcsán a háború utáni oktatási rendszerről is beszél(42:29). A kommunista rezsim alatt erőteljes volt az ideológiai nyomás, az ehhez való alkalmazkodásról mesél az interjúalany(47:08).Az interjúalany a tanári hitvallásával kapcsolatban feleleveníti azokat az iskolai élményeit, amely gondolkodását formálták(49:18).1976-ban egy moszkvai földrajzi kongresszuson részt vett, ennek részleteit tudhatjuk meg(53:00).A rendszerváltoztatás boldogsággal töltötte el, de a kommunizmus alatt nem kellett kompromittálódnia. Majd pedig útravalóként a mai ifjúsághoz is intéz pár tanácsot (56:26).