Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
1956

Az Evangélikus Egyház a rendszerváltás előtt és után

2643 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: Az interjúalany beszél gimnáziumi éveiről, pályaválasztásáról, első munkahelyeiről és munkáiról. Mesél az evangélikus egyház rendszerváltoztatás előtti és utáni működéséről és presbiteri tevékenységéről. 1:00--családja, származása, édesapja lelkészi tevékenysége 5:37--az 1956-os eseményekkel kapcsolatban őrzött emlékei 8:39--gimnáziumi évei és pályaválasztása, miért az építész pályát választja, miért nem sikerül az első felvételije 14:44--milyen családi hatásokra köteleződik el az egyház mellet 17:43--milyen szakmai elismerésekben részesül 18:35--első munkahelyei, munkái, az általa tervezett templomok 26:10--mikor és kapcsolódott be az evangélikus egyház tevékenységébe, hogyan lesz presbiter 35:15--mit csinál még a munkája mellett, hogyan él előtte az apja példája, Ordass Lajosról őrzött emlékei, miért kötnek az egyház tagjai kompromisszumot az állammal, Káldy Zoltán tevékenysége, az egyház nehézségei a rendszerváltoztatás előtt és után
Említett időszakok, témák
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Benczúr László
Interjúalany lakhelye: Aszód
Interjúalany született: Budapest, 1943
Interjúalany foglalkozása: építész
Felvétel időpontja: 2011. március 28.
Felvétel helyszíne: Aszód

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, melyeknek egy része egybeesett a háborús időszakkal (0:36), a második világháborúról, a légiriadókról és arról, hogy édesapját elvitték Málenkij-robotra (2:20). Beszámol a háború utáni nehéz hétköznapokról, és az iskola újrakezdéséről (7:13), az úttörőmozgalomról (9:18), a KISZ-ről és végzettségéről (11:52), a szakszervezetekről és a munkaidőről, munkakörülményekről (13:13), a szocialista brigádokról és a tervek túlteljesítéséről (16:34), állami lakásukról (19:02), arról, hogy egyházi esküvőjük nem lehetett (20:53), a békekölcsönről és a gyermektelenségi adóról (21:53), a korabeli szórakozási lehetőségekről (22:40), az 1956-os forradalomról (25:14), és arról, hogy este a Nemzeti Színház előadásán ült (27:00). Mesél az élet megbénulásáról, az élelmiszergondokról (27:52), november 4-ről és a konszolidációról (28:34), a kiegyensúlyozott életfeltételekről (30:02), végül a rendszerváltoztatás hatásairól (31:02).
Interjúalany: Gyémánt Ervinné
Felvétel időpontja: 2011. március 14.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél Horthy-korszakbeli gyermekkoráról, családjáról, elemi iskolás éveiről, vallásosságáról. (05:56) Beszél a II. világháború szörnyűségeiről, a harcokról, a szovjet megszállásról. Az orosz katonáktól nagyon félt, bujdosott előlük. Részletesen elmondja a megszálló szovjetek rémtetteit. Korábban a megszálló német katonák tisztességesen viselkedtek. (17:34) A háború alatt fiatal nőként férfimunkát kellett végeznie, mivel a férfiak többsége a fronton harcolt. (20:22) Négy gyermeke született, egyik fia fiatalon meghalt. Beszél gyermekei életéről, unokáiról, dédunokáiról. (22:54) Számára a Kádár-korszakban a legrosszabb az volt, hogy megpróbálták elvenni az emberektől a vallást és a "vesztes mentalitást" akarták beléjük nevelni. A körülmények ellenére végig vallásos maradt, templomba járt. (30:28) Örül a rendszerváltoztatás pozitív hatásainak. (31:46)
Interjúalany: Csontos Miklósné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:44:00
Alapi Sándorné, Geczkó Erzsébet (…hogy Nógrád megye megrendüljön…) Az interjú rövid összefoglalása: 0.20-ig röviden bemutatkozik, majd ismerteti a Geczkó Istvánék elleni vádat: a pásztói vasúti híd felrobbantásának történetét. Felidézi a per folyamatát, majd a kivégzést (8.54-10.12). Ezután a sírok beazonosításának és gondozásának nehézségeire emlékezik. Beszél a család által megélt kitaszítottságról, majd a rendszerváltoztatáskor lehetővé vált újratemetésről. Az interjú 2. részében (21.07-től) a korábban már említett témákhoz tér vissza, és egészíti ki emlékeit újabb részletekkel: tiltott temetőlátogatás a lovasrendőrök jelenlétében és a tárgyalás részletei elevenednek fel.
Interjúalany: Alapi Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. március 07.