Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956

Interjú Budai Jánossal

2614 megtekintés

Hossz: 00:25:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Budai János
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Tiszaroff, 1937
Interjúalany foglalkozása: üzletvezető
Felvétel időpontja: 2011. január 24.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:22:00
1940-ban született, gyerekkora nagyon szép volt, egészen 1944 novemberéig, amikor bejöttek az oroszok. Megjegyzi, hogy a német megszállók kultúráltak voltak, de az oroszok nagyon nem(0:26). A háború után nagyon szegényes életük volt, és még a rendszer is elég kemény volt velük szemben(1:38). 1956-ban 16 éves volt(2:29).Parasztcsaládból származik, édesapja kovács volt, de rendelkeztek némi telekkel. Gyermekkora sok munkával telt, de sok közösségi programban vett részt(2:52). Minden tárgyat nagyot szeretett, bár irodalmat kedvelte a legjobban, a politikával nem foglalkozott. Emelett szőtt, varrt, stb(03:46). A gyermekeikből ovónő, tanítónő és vállalkozó lett(4:42). A Rákosi rendszerben nagyon keservesek voltak a mindennapok, főleg a beszolgáltatások miatt. Csodával határos módon éltek csak meg, hiszen se nyugdíj, se semmi(4:54).1956 után se volt sokkal jobb az élet, mert a mezőgazdaság akkor is rossz helyzetben volt(6:07).Az interjúalany a falusi munkákról, a TSZ-ről, stb is mesél(7:12). A falusi kézimunkákról, a ruházkodásról is beszél(9:27).A Kádár-rendszerben sem tudták eltántorítani a templombajárástól, a hittantanulástól, stb(11:21). A faluban bálokat szerveztek, az interjúalany erről is beszél (12:19). A faluban, 1953-ban egy kisebb forradalom is lezajlott, amely a kormány intézkedései ellen tüntetett. Erről hallhatunk bővebb információkat(14:39). A régi iskolák jóval nagyobb létszámúak voltak, de nyelveket nem tanultak(15:14).Az interjúalany bemutatja a saját kézimunkás anyagait - közben elmondja, mi a stafírung(15:40).Sóvári Károlyné elmeséli, hogyan történt a falu szovjet megszállása(18:25).
Interjúalany: Sóvári Károlyné (Erzsike néni)
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről Kárpátalján (0:25), majd az 1956-os forradalom ottani hatásairól és Milován Sándor letartóztatásáról (2:38). Szól az 50-es évek terrorjáról (09:07), az oktatás átszervezéséről (12:45), majd a magyarokat ért hátrányokról és a szovjet nemzeti ünnepekről (15:09). Beszél a vallásgyakorlás lehetőségeiről és a katolikus templom elkobzásáról (21:13), majd a magyarok ukránosodásáról (24:00). Említi tanulmányi eredményeit és az elhelyezkedés nehézségeit (31:10), majd az enyhülés hatásait a 70-es években (36:17), végül a rendszerváltoztatásról, a magyar kultúra feléledéséről és az áttelepülésről mesél (40:55).
Interjúalany: Harajda Ildikó Katalin
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:41:00
00:00 Személyes adatok, a család bemutatása 03:02 A második világháború vége, szovjet megszállás 05:02 1945-ös fordulat után a lelkészek helyzetéről 07:08 Érettségi, ELTE egyetemi tanulmányok osztályidegenként 17:20 Középiskolai tanulmányok, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 20:30 A Rákosi-korszak megpróbáltatásairól 22:32 1956-os forradalom élményeiről 26:28 Sztahanovista munkásból tanár 30:22 pedagógiai hitvallás a Kádár-korban 32:25 Leghíresebb tanítványok 34:04 A rendszerváltoztatásról 35:12 A Pápai Református Kollégium Gimnáziumának újraindulásáról
Interjúalany: Bujáky Miklós
Felvétel időpontja: 2011. május 12.