Interjú

Gyűjteményhez ad
KTSZ
maszek
1956
hadifogság
át- és kitelepítések

Gráf Gyula - asztalos

3481 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Az interjúalany beszél fiatal éveiről, képzéséről, a munkalehetőségekről, az általa létrehozott, régi szerszámokat gyűjtő múzeumról, érintve a rendszerváltoztatás hatásait (9:46), illetve a németek kitelepítését (19:42).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Gráf Gyula
Interjúalany lakhelye: Nagycenk
Interjúalany született: Nagycenk, 1948
Interjúalany foglalkozása: asztalos
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03.
Felvétel helyszíne: Nagycenk

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:52:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháborúban fiatal kora miatt szabadcsapat tag lett, majd a pápai ejtőernyősökhöz csatlakozott (0:10). Kétszer szökött meg orosz fogságból, majd magyar fogságba került, hastífuszt kapott, kórházba került (1:30). Fiatalon kellett szembenéznie a halállal, de túlélte, sőt, hazamehetett és leérettségizett (3:20). Ellenállásban szervezkedett 1945 után, sőt, a Bakonyban elfogták, és megfenyegették, hogy apját elviszik, így hagyta magát elvinni (7:00). Az oroszok először Veszprémben hallgatták ki, ahol nem verték, de nem fűtöttek (8:30). Úgy vallatták, hogy mindig ugyanazt kérdezték, és így kerestek "ellentmondásokat". A bíróság biztosított "tolmácsot", de az sem tudott magyarul, így alig értette meg, hogy 10 év javítótáborra ítélték (10:00). Sopronkőhidán és Lembergen át a Burját-Mongol Köztársaság egyik haláltáborában kötöttek ki az erdőirtási területen. A hegyek közötti nehéz munka után térdig érő vízben kellett hazamenni, az emberek elkezdtek meghalni (13:50). Szól arról, hogy mennyire meglepődött a kenyér grammban való számolása miatt, illetve arról, hogy nagyon megbetegedett (19:45). Az őszi orvosi ellenőrzés során 3/4 invalidusnak nyilvánították és elküldték krumplit szedni. Ő megpróbálta megölni magát egy mérgező növénnyel, de a magyar orvos megmentette (22:08). Majdnem száz nagyon beteg társával együtt tutajon úsztatták egy kórháztáborba, ahol már nagyon hideg volt, a holttesteket pedig farkasoknak adták (27:50). Egy ún. invalid kolóniára szállították ezután, ahol összebarátkozott egy orosszal és a konyhára került dolgozni (32:25). Ezután egy mezőgazdasági táborba került, ahol krumplit szedett egy magyar brigáddal (35:00). Elmesél egy epizódot egy matematikus oroszról, aki meg tudott enni egy vödör nyers krumplit, s a táborparancsnoknak jutalmul még egyet adott neki (37:20). Egy orvosi ellenőrzésnél megállapították, hogy már jól van, így visszakerült az erdőirtásra. Hamarosan megint beteg lett, de most nem akarták kórházba engedni, de végül mégis sikerült (42:15). Végül arról szól, hogy egy pakoló brigádhoz került, és ekkorra már kitanulta, hogyan lehet életben maradni a táborban (47:20).
Interjúalany: Adorján Sándor
Felvétel időpontja: 2011. április 26.

Hossz: 00:37:00
1944 és 1945-ben a Dunántúlra kellett mennie, a háború miatt. Ennek okairól mesél (0:24). A szárazajtai Maniu gárdisták által elkövetett gyilkosságokról is szót ejt, elmeséli a kegyetlenkedés okait, körülményeit(2:42). Amikor Dunántúl (Őrihodos) felé vonultak, Hajdúhadházánál és Debrecennél óriási bombázásba keveredtek, ezen légitámadás menetét mondja el(5:08). Végül Komáromon keresztül jutottak el Őrihodoshoz(8:03). 1945 októberében indultak haza Erdély felé, nyitott vonatkon(9:30). Az orosz katonák amerre jártak raboltak, fosztogattak, szinte mindig részegek voltak(10:01). Jól emlékszik Horthy István halálára és Adolf Hitler öngyilkosságára(11:54). A háború után megpróbált inasként elhelyezkedni, 3 évig végezte az inasmunkát(12:47). Az inasmesterség ről is mesél, ezzel kapcsolatban mond el hosszabb-rövidebb történeteket(14:28).1946-47-ben órisái szárazság tombolt Háromszéken. Messze Aradra jártak el az emberek gabonáért(20:10). A román hadseregben szolgált, sokszor összeverekedtek a románokkal. De nem lázadoztak, mert tudták, hogy kisebbségben vannak. A román hadseregről mesél személyes történeteket(23:08).A TSZ-esítés mindenkit érintett. Sala József 1957-be be is lépett a TSZ-be(kollektívába). A normáknak meg kellett felelni. A TSZ-ek működéséről is beszél(27:50).A TSZ-ből ki akart lépni, de nem engedték el. Pedig lett volna munka szabósegéd munka Sepsiszentgyörgyön(33:45). De 1969 novemberében sikerült otthagynia a kollektivát(35:23).
Interjúalany: Sala József
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.