Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
bányászat
Gulág - Málenkij robot
egészségügy
svábok
front
megszállás
hadifogság
II. világháború
kolhoz
éhezés
szovjet megszállás
láger
vasút
át- és kitelepítések
Románia

Egy berkenyei sváb lány kálváriája három lágerben

3069 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, Magyarország szovjet megszállásáról (0:20), majd rátér málenkij robotra való elhurcolásuk történetére, összeterelésükre és elhajtásukra (1:27). Részletesen leírja a vasúti kocsit, a szörnyű higiéniai viszonyokat, valamint az élelem és a víz hiányát (4:00). Szól romániai megállójukról, ahol kigyulladt a kastély, amiben elszállásolták (6:35). Beszél megérkezésükről a Szovjetunióba, a hidegről és egy ismerőse öngyilkosságáról (10:20), majd rátér a barakk leírására, a levegő hiányára, a tetvekre, valamint arra, hogy fertőtlenítés közben elégtek a ruháik, így egy ideig ruhájuk sem volt (12:22). Tavasszal elszaporodtak a tetvek és tífuszt terjesztettek, amibe napi 4-5 ember belehalt (16:00). Teljesen kopaszra vágták a nők haját a tetvek miatt (18:00). Az oroszok azt mondták nekik, hogy a magyar kormányt egyáltalán nem érdeklik, és felőlük akár meg is halhatnak (21:15). A háború végén nagy ünnepség volt, és megígérték, hogy hamarosan hazamehetnek, de végül három évig maradtak (23:00). Szól az első láger napirendjéről, a munka jellegéről (25:00), majd a bányában végzett munkáról (27:50). Beszél arról, hogy aztán a gyáron kívüli lágerbe kerültek, ahol korábban orosz hadifoglyok voltak (31:00). Nyáron a kolhozban végeztek mezőgazdasági munkát (33:50). Szól hazatérésükről: Máramarosszigeten tiszta ruhát és levelezőlapot kaptak, amin szólhattak a rokonoknak, hogy mennek, de azt nem szabadott, hogy hol vannak éppen (35:50). A váci vasútállomáson tudta meg, hogy édesapja nem tért vissza a frontról, édesanyját kitelepítették (38:15). Elmeséli, hogyan erőszakoskodott vele az egyik tiszt a táborban, majd ellenállása után hogyan került zárkába (39:02).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
Interjúalany neve: Valentin Antalné
Interjúalany lakhelye: Nagymaros
Interjúalany született: Berkenye, 1925
Interjúalany foglalkozása: földműves
Felvétel időpontja: 2011. január 09.
Felvétel helyszíne: Nagymaros
Interjút készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:31), II.világháborús emlékeiről (2:13), a család Tanácsköztársasággal kapcsolatos rossz emlékeiről (6:25), a háború utáni időkről (7:42), úttörőként átélt negatív élményeiről (8:45),az ifjúsági szervezetekről (11:35), az 1956-os forradalomról (13:38), a szórakozási lehetőségekről a Kádár-korszakban (19:20), a korszak ellenállóiról, szamizdat kiadványokról, tüntetésekről (20:05), a rendszerváltoztatásról (34:12), a Történeti Hivatalban folytatott kutatásáról (37:56).
Interjúalany: Magos András
Felvétel időpontja: 2010. október 22.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél arról, hogy 1989 nyarán a Fertő-tó strandján dolgozott. Tanúja volt a határvédelmi rendszer leszerelésének. (03:24) Sok keletnémet próbált meg ezután úszva vagy a nádason keresztül átjutni a határon. (06:16) Sokaknak segített: szállást adott, útbaigazított. (10:06) Elmondja a Páneurópai piknik történéseit. Utána a katonák újra szigorúbban őrizték a határt, de még így is tömegesen szöktek át a keletnémetek Ausztriába, az osztrákok és a magyarok is segítették őket. (24:20) Az eseményekről több nyugati újság is tudósított. Tolmácsként segítette a riportereket. (31:06) Később különböző módokon az átszökött családok hálából próbálták támogatni az interjúalanyt. (33:32) Elmeséli a különböző szökési módokat, hogyan fogták el a határőrök az egyik általa segített németet. (43:58)
Interjúalany: Dr. Baltigh Jenőné
Felvétel időpontja: 2010. november 24.

Hossz: 00:33:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany 1924-ben született Kaplonyban (Románia). Az interjúalanyt, családját és sok falusit 1945-ben elvittek málenkij robotra a Szovjetunióba. 2 hétig szállították őket marhavagonokban. (05:10) Beszél a gulágon végzett munkáról. Sínekről kellett jeget kaparnia, gyárakban dolgozott. (07:58) Az interjúalany 2 évig volt gulágon, utána teljesen legyengült, hazaengedték. (10:00) Beszél arról, milyen volt az élet a lágerben. (13:40) Beszél a munkakörülményekről. Ha kevés ennivalót kaptak, kevesebbet dolgoztak. (16:56) Az interjúalany édesapja másik táborba került, nem engedték, hogy találkozzon vele. Nagyon hideg volt, rossz ruhákat, minimális és ehetetlen ételt kaptak. (18:28) 1948-ig két betegtranszport térhetett vissza Kaplonyba, utána már nem engedtek haza senkit betegség miatt. Jobbak lettek a Szovjetunióban is a körülmények, a még kint lévők minimális fizetést kaptak. (19:10) Később a családtagok is hazatértek.Az interjúalany elmondja, hogy elsősorban a románok kérésére és biztatására vitték el a magyarokat és a németeket. (22:00) Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról. (23:40) Újra beszél a tábori munkákról, életkörülményekről. A nehéz időszak ellenére sokan meg tudták őrizni vallásosságukat. (33:52)
Interjúalany: Tempfli Aranka
Felvétel időpontja: 2010. november 27.