Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
Gulág - Málenkij robot
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Románia

Nincs ennivaló, nincs munka

2308 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany 1924-ben született Kaplonyban (Románia). Az interjúalanyt, családját és sok falusit 1945-ben elvittek málenkij robotra a Szovjetunióba. 2 hétig szállították őket marhavagonokban. (05:10) Beszél a gulágon végzett munkáról. Sínekről kellett jeget kaparnia, gyárakban dolgozott. (07:58) Az interjúalany 2 évig volt gulágon, utána teljesen legyengült, hazaengedték. (10:00) Beszél arról, milyen volt az élet a lágerben. (13:40) Beszél a munkakörülményekről. Ha kevés ennivalót kaptak, kevesebbet dolgoztak. (16:56) Az interjúalany édesapja másik táborba került, nem engedték, hogy találkozzon vele. Nagyon hideg volt, rossz ruhákat, minimális és ehetetlen ételt kaptak. (18:28) 1948-ig két betegtranszport térhetett vissza Kaplonyba, utána már nem engedtek haza senkit betegség miatt. Jobbak lettek a Szovjetunióban is a körülmények, a még kint lévők minimális fizetést kaptak. (19:10) Később a családtagok is hazatértek.Az interjúalany elmondja, hogy elsősorban a románok kérésére és biztatására vitték el a magyarokat és a németeket. (22:00) Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról. (23:40) Újra beszél a tábori munkákról, életkörülményekről. A nehéz időszak ellenére sokan meg tudták őrizni vallásosságukat. (33:52)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Tempfli Aranka
Interjúalany lakhelye: Kaplony
Interjúalany született: Kaplony, 1924
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Felvétel helyszíne: Kaplony

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
00:00 - Család 02:11 - Iskolák, munkahely, munka, vadászat 05:19 - Család, katonaság 06:17 - Árvíz, árvízvédelem 08:43 - Vadászat 12:59 - Rendszerváltoztatás előtti időszak, rendszerváltoztatás 16:31 - Katonaság 17:16 - '70-es árvíz 20:21 - Vadászat híres emberekkel 24:59 - Kormányterületen vadászat
Interjúalany: Ornyik Imre
Felvétel időpontja: 2011. április 11.

Hossz: 00:53:00
A riportalany beszél szüleiről, akiket Csehszlovákiából telepítettek át 1947-ben egy Tolna megyei faluba (-3.55). Részletezi az áttelepítés és az újrakezdés körülményeit (-6.38). Beszél az 50-es évek elejének közhangulatáról, a megfigyelésekről (-8.25). Kitér középiskolai tanulmányaira a győri bencés gimnáziumban. Részletesen beszél a diákéletről, nevelésről, az egyházügyi titkár befolyásáról és a papi hivatás választásáról (-16.47). Rátér a teológiai tanulmányaira és annak megszakítására a sorkatonai szolgálat miatt (-19.24). Részletesen beszél az 1968-as csehszlovákiai bevonulásról (-26.33) és a korban elterjedt anekdotákról, viccekről (-28.14). Rátér tanulmányai folytatására, majd Siklóson és Pakson töltött éveire. Részletesen beszél lelkipásztori hivatásáról, részvételéről a helyi kulturális életben és kényszerű távozásának okairól (-42.30). Beszél római tanulmányairól (-45.57), majd a Győri egyházmegyében és a pécsi Hittudományi Főiskolán végzett tanári munkájáról (-47.36). Kitér a rendszerváltoztatás előidézte változásokra és a papokat ért megfigyelésekre (-53.17).
Interjúalany: Dr. Horváth István
Felvétel időpontja: 2011. április 29.

Hossz: 00:37:00
0:00 családi háttér, Budapesten született, szülei egyszerű munkások voltak 0:59 1944-ben már légitámadások voltak, kijárási tilalom, elsötétítések, ennek ellenére tudott polgári iskolába járni 2:59 a koreai háborút térképen követték, hogy lássák, hogyan verik ki a kapitalistákat, de egy idő után megszűntek a térképezések 4:45 a különböző politikai jelszavak mindent áthatottak 6:01 a jugoszláv határra kerül, ami akkor egy éles határszakasz volt, voltak átlövések, szögesdrót, nyomsáv stb. 8:34 később Zalaegerszegre került a határőrséghez, ott valamivel lazábbak voltak a viszonyok, mint a többi katonai alakulatnál 12:58 tíz nap szabadságot kap 1956. október 20.-án, elment Budapestre, majd Szegedre, de ott 22.-én már mozgolódás volt 15:49 a Blaha Lujza téren már nagyon sok embert talált, a rádióhoz is elment, ott nagyon nagy tömeg volt, mesél a Sztálin-szobor ledöntéséről is, amit személyesen látott, a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színház előtt fegyvereket is osztogattak 23:25 az utcákat estére a fiatalabbak vették át, akiknél fegyverek voltak 24:57 az orosz katonák már a megmozduló függönyökre is lőttek 28:36 mesél a harcokról, az orosz tankok a Práter utcában beszorultak az épületek közé, ellenük gyerekek harcoltak, Molotov-koktéllal lőtték ki az elsőt és az utolsót 31:16 a harcok után látta a Kilián-laktanya szétlőtt környékét
Interjúalany: Gulyás György
Felvétel időpontja: 2011. január 29.