Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
Gulág - Málenkij robot
oktatás
Wehrmacht
Nyers Rezső
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
Evangélikus Egyház
II. világháború
Hazafias Népfront

Lelkészsors a 20. században

2492 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, az orosz megszállásról, az egyház Rákos-korszak, illetve Kádár-korszak alatti helyzetéről. Beszél arról, hogy a rendszerváltoztatás után hogyan jutott ki Brazíliába önkéntes lelkészként, illetve elmondja, hogy véleménye szerint hogyan hatott az evangélikus egyházra a rendszerváltoztatás. 0:10--diplomázása, a soproni teológia, diploma utáni elhelyzkedése; 4:10--útkeresése az egyházon belül; 9:6--II. világháború, az orosz bevonulás, a katonák viselkedése; 15:55--az egyház helyzete a Rákosi-korszakban; 20:15--találkozása Nyers Rezsővel, és ennek hatása az interjúalany Káldival kapcsolatos viszonyára; 27:7--hogyan változott meg az egyház és személyes helyzete a Kádár-korszak végére, milyen volt az egyház közösségi élete; 36.31--a rendszerváltoztatás mit jelent az egyház életében, hogyan jutott ki önkéntes lelkészként Brazíliába; 39:40--mit tapsztalt, amikor visszatért Brazíliából Magyarországra, hogyan helyezkedik el egy börtönbe lelkészként; 42:52--milyennek gondolja az egyház mai helyzetét
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Görög Tibor
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Tés, 1916
Interjúalany foglalkozása: evangélikus lelkész
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
1948-ban született Rákóczi-bányatelepen, Kisterenyén, édesapja vándortanító, édesanyja a helyi bányában adminisztrátor. Beszél középiskolás éveiről, tanulmányairól(0:38). Az '50-es években Kisterenyén lakott a család. Az 1956-os forradalom alatt a házukhoz közeli Sztálin szobrot a bányászok egy karóval szétverték, 1957-ben vagy 1958-ban a helyére egy fából készült Lenin-szobrot állították(2:06). Egy Salgótarján felé tartó, vörös csillaggal "díszitett" vonatot megtámadták és a felkelők szétlőtték rajta a vörös csillagot(3:39).A november 4-ei orosz bevonulásról és a november 8-i salgótarjáni sortűzről is beszél - egy Ravasz István nevű költő is ott lelte haláltát(4:30). Majd innen Mátraverebélyre költözött, ekkor Zánkára került egy 1 hónapos őrsvezetői képzésre (6:05). 1973 augusztusától Zánkán dolgozott, mint a tábor később pedig a város sport és turisztikai szervezője(6:53). Egy év után otthagyta ezt a munkát(8:13). A kommunista ifjúsági szervezetekről beszél, többek között az úttörőkről, KISZ-esekről, és az általuk szervezett programokról(8:20).Úttörőolimpiák, versenyek(9:09). Más mozgalmi szervezetbe nem lépett be, csak úttörő volt(10:00). A rendszerváltoztatás után hiába szüntek meg ezek a mozgalmi szervezetek, a táboroztatást tovább folytatta, télen is, nyáron is(10:26).A Kádár korszkban, 1956 után, a '60-as években egy kis fellendülés volt érezhető (11:04). A rendszer negatívumait gyerekként nem lehetett annyira érezni, érteni(12:20).Hiába tagadták, hogy Recsken nem volt munkatábor, a környékbeliek pontosan tudták, mi az igazság(12:38). A tanulási lehetőségek számára teljesen nyitottak voltak - pár mondatban összefoglalja az akkori oktatási rendszerért(13:38). A szocialista felvonulásokon részt vett, mivel azokon kötelező volt a részvétel(15:23). A marxizmus, a szocialista államvezetés és az egyház kapcsolatáról beszél(15:50).A tiltások ellenére Fenyvesi József és nagyapja is eljártak templomba(16:43). Az 1956 utáni megtorlásokból a környezetében nem sokat észlelt, de természetesen tudtak az intézkedésekről. Édesapja is célkeresztben volt, mert Salgótarjánban elszavalta a "Talpra magyart"(17:23).Fenyvesi József az iskolaévek utáni munkalehetőségekről és az akkori megélhetésről mesél(18:47). A komolyabb ingóságok beszerzésére, pl autó sokat kellett várni(20:54).Kisterenye és a többi Nógrád megyei telepükés infrastruktúrális, valamint gazdasági helyzetéről beszél. A TSZ-ek,a bányák,a mezőgazdasági földek,a sportélet jellemzése(22:05). A rendszerváltoztatásről az a véleménye, hogy nem ment végbe teljesen, valamint hozzá nem értő emberek vették át a gyárak irányítását(25:40).Pár szóban beszél a zalaegerszegei Kozmetikai és Háztartásipari Vállalatról, mely a rendszerváltoztatás után teljesen lepusztult(27:22). Jelenleg nyugdíjas, nyugodtan éli az életét(27:57).
Interjúalany: Fenyvesi József
Felvétel időpontja: 2011. március 30.

Hossz: 00:45:00
00:00 A cslád bemutatása 06:00 Tanulmányok, tanárairól, Fejes Sándorról, Busznyai Árpádról, hogyan választotta a tanári pályát 11:36 A második világháború eseményeiről, hatásairól, pl. arról, hogy egy német tank a menekülés közben szándékosan árokba lökte a családot szállító lovaskocsit 16:54 Az orosz megszállás személyes következményeiről 18:10 A 45-ös fordulat hatásairól, arról, hogy édesanyja nyilvánosan lemondott a földekről 19:10 A Rákosi-rendszer mindennapjairól, beszolgáltatásról, az elnyomásról, az iparnak a mezőgazdasági kihágások miatt elítéltek kényszermunkájából való felépítéséről 23:26 A vallásosság üldözéséről, pl. arról, amikor valaki figyelmeztette, ne a Kálvin térre, hanem egy eldugott helyre járjon templomba 26:46 Az 56-os forradalom élményeiről 30:25 A puha diktatúráról 31:16 a megfigyelésről, arról, hogy meglepetésre kapott útlevelet, és kiment Bécsbe, hogy könyvet írjon Várpalota történetéről az ottani források alapján 37:52 A rendszerváltoztatás koráról, a képviselőválasztásról, melyen 2. helyezést ért el 41:42 Közéleti szerepléseiről, a Páneurópai Unióról
Interjúalany: Huszár Pál
Felvétel időpontja: 2011. április 13.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél a családjáról (1:07), második világháborús emlékeiről (3:25), tanulmányairól (5:29), pályaválasztásáról (6:52), a szocialista ifjúsági mozgalmakról (8:09), a helyi politikában való részvételéről, tanácsi tagságáról, pártba való belépéséről, tanácselnökségéről (13:40), a rendszerváltoztatás előzményeiről és a rendszerváltoztatásról (18:08), polgármesterré választásáról (19:40), a helyi fejlesztésekről, beruházásokról (20:00), végül a temetéseken vállalt szerepéről (22:50).
Interjúalany: Gubicza Tibor
Felvétel időpontja: 2011. április 11.