Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
kereskedelem
front
megszállás
II. világháború
éhezés
szovjet megszállás
rekvirálás

A patkolókovács lánya

2529 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Témakörök: kettős megszállás
Leírás: Az interjúalany beszél gyerekkoráról és édesapjáról, akit az ostromlott Budapesten ért halálos találat (0:10). Nevelőapját patkolókovácsként dolgoztatták a megszálló orosz katonák. Szól az oroszok gyerekes, gyakran vidám viselkedáéséről, valamint arról, hogy őt és édesanyját elvitték és csutaszár vágására kényszerítették. Nevelőapjának sok mindent meg kellett mozgatnia, hogy elengedjék őket, közben pedig többször majdnem lelőtték őket (1:24). Elmeséli, hogy nevelőapja miként merészkedett vissza házukba, hogy a zabrálásból megmentsen néhány dolgot, és hogy miként zavarták el őt onnan az oroszok (7:45). Elmeséli, hogyan kellett az éjszaka közepén szovjet katonákat kísérnie egyik faluból a másikba, aminek során félreértések miatt szintén többször majdnem lelőtték (14:48). Szól arról, hogy a falujukon kívül menekültnek számítottak, és miként döntötték el, hogy gyalog elindulnak rokonokhoz lakni (18:28). Elmeséli, hogy egy orosz katonanő meglátta a csizmán a jó csizmát, levetette vele, és odaadta a sajátját, ami elhasznált és lyukas volt (20:20). Szól arról, hogyan értek oda nagynénjéhez, hogyan kellett bújdokolni az erőszak elől (24:10), majd azt, hogy mi történt a háború után, és hogyan alapított családot (25:52).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Nemes Ferencné
Interjúalany lakhelye: Taszár
Interjúalany született: Visnye, 1928
Interjúalany foglalkozása: bírósági ülnök
Felvétel időpontja: 2011. április 21.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:52:00
Az interjúalany beszél a családjáról, származásáról, nagyapja I. világháborús sebesüléséről (0:00), tanulmányairól, a polgáriról és a tanítóképzőről (03:15), a Horthy-kor életkörülményeiről, a korabeli mesterségekről; majd Trianon hatásairól (08:37), a második világháború pápai eseményeiről, a hadikonjuktúráról és a pápai ejtőernyősökről, illetve személyes katonaélményeiről (09:25); a levente mozgalomról és az ejtőernyősök kiképzéséről (20:45). Pápa 1945 utáni viszonyaival folytatja, a református kollégium államosításáról (27:15), megemlékezik a pápai holocaustról (30:08), Pápa bombázásairól (32:45), Pápa szovjet megszállásáról (34:50), a Rákosi-korszak mindennapjairól, az ipar kiépüléséről (39:24), az 1956-os pápai eseményekről (41:28) és a disszidálásokról (43:23). Röviden jellemzi a pápai állapotokat a Kádár-kor idején (44:00), végül összefoglalja a pápai Jókai Kör történetét. 00:00 családjáról, származásáról 03:15 tanulmányairól, a polgáriról, a tanítóképzőről 05:45 a Hothy-korszak életszinvonaláról, foglakozásokról 08:37 Trianon hatásairól 09.25 a II. világháború hatásairól, a pápai ejtőernyősökről 15:00 személyes katonaélményeiről az ejtőernyősök között. 20:45 a levente mozgalomról, a kiképzésről 23:04 a katonaélményekről 27:15 Pápa 45 után 30:08 a pápai holocaustról 32:45 Pápa bombázásáról 34:50 Pápa orosz elfoglalásáról 39:24 Rákosi korszakról 41:28 az 1956-os pápai eseményekről 43:23 disszidálásról 44:00 pápa a Kádár-kprban 44:54 Jókai körről
Interjúalany: Huszár János
Felvétel időpontja: 2011. január 06.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany huszárként szolgált Horthy seregében és huszárként került ki az orosz frontra is a második világháború során. Ott rövid időn belül fogságba esett, és több mint három évet töltött hadifogságban, ahol munkatáborokban is dolgoztatták. Végül 1947-ben került haza. 0:28--gyermekkor, családja,milyen volt leventének lenni; 2:26--hogyan lesz katona; 3:34--hogyan gyűjtötték össze a gettóba a zsidókat; 6:37--mi történt, miután kikerültek a frontra, hogyan találkoztak a szovjet partizánokkal; 12:36--hogyan került fogságba; 17:51--hogy jutottak el a fogolytáborba, milyen volt a fogság; 25:25--hogyan jelent meg náluk Rákosi, hogyan vallatják ki őket a fogolytáborban és hogyan próbálják beszervezni őket a németek ellen a hadseregben; 29:0--munka a fogolytáborban; 29:32--hogyan került haza a fogolytáborból; 32:25--mi fogadta itthon a hazatérése után
Interjúalany: Kunkli Sándor
Felvétel időpontja: 2011. május 22.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél családjának II. világháborús emlékeiről (0:13), külön kitérve Sopron bombázására (2:18). Elmeséli, hogy mikor édesapja visszatért 1951-ben a hadifogságból, nem ismerték meg az állomáson (5:18). Beszél arról, hogy a horvátnak jelentkező kópháziak korábban hazajöhettek Titó közbenjárása miatt (07:45). Szól arról, hogy édesapja hogyan esett hadifogságba a Donnál, és milyen volt a tábori élet az Urál lábánál (8:54), majd arról, hogy miként zaklatták édesapját hazatérése után és hogyan lépett be a TSZ-be (15:22). Beszél 1956-os emlékeiről, és arról, mennyire kiürült a település, ahogy a fiatalok mind disszidáltak (16:42). Felolvas egy 1950-es levelet, amit édesanyja írt Rákosinak, hogy segítse elő férje hazatérését (20:50). Beszél arról, hogy horvát anyanyelvét elfelejtette az iskolában, majd később hogyan tette le a nyelvvizsgát (23:40). Arról is szól, hogyan volt lehetősége kiutazni Horvátországba, milyen élmények érték ott, és hogyan próbálták meg az ottaniak rábeszélni, hogy települjenek át (26:38).
Interjúalany: Payrits Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.