Interjú
Gyűjteményhez ad
Kunkli Sándor és a második világháború
2479 megtekintés
Hossz: 00:37:00
Leírás:
Az interjúalany huszárként szolgált Horthy seregében és huszárként került ki az orosz frontra is a második világháború során. Ott rövid időn belül fogságba esett, és több mint három évet töltött hadifogságban, ahol munkatáborokban is dolgoztatták. Végül 1947-ben került haza.
0:28--gyermekkor, családja,milyen volt leventének lenni;
2:26--hogyan lesz katona;
3:34--hogyan gyűjtötték össze a gettóba a zsidókat;
6:37--mi történt, miután kikerültek a frontra, hogyan találkoztak a szovjet partizánokkal;
12:36--hogyan került fogságba;
17:51--hogy jutottak el a fogolytáborba, milyen volt a fogság;
25:25--hogyan jelent meg náluk Rákosi, hogyan vallatják ki őket a fogolytáborban és hogyan próbálják beszervezni őket a németek ellen a hadseregben;
29:0--munka a fogolytáborban;
29:32--hogyan került haza a fogolytáborból;
32:25--mi fogadta itthon a hazatérése után
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve:
Kunkli Sándor
Interjúalany lakhelye:
Újléta
Interjúalany született:
Újléta,
1922
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas földművelő
Felvétel időpontja:
2011. május 22.
Felvétel helyszíne:
Újléta
Interjút készítette:
Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Kapcsolódó interjúk
Szülőföldem Székelyföld
Hossz: 00:42:00
Tárgy:
kettős megszállás
Az interjúalany beszél a családjáról (1:21), Magyarország 1919-es román megszállásáról (1:45), a trianoni békeszerződés aláírásáról (3:59), édesapja munkájáról (4:40), származásáról, a székelység történetéről (7:27), szülei szegénységéről (13:19). Mesél tanulmányairól, rövid ideig visszatér a székelység történetére, majd folytatja a tanulmányairól szóló beszámolót (14:19). Kitér a beszolgáltatásokra és a kulákrendszerre (27:05), Észak-Erdély visszatéréséről (29:50), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a rekvirálásokról, a szovjetek viselkedéséről (38:37).
Interjúalany: Bányász Viktorné
Felvétel időpontja: 2011. január 22.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Földművelés egy nő szemével
Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél férje hadifogságba eséséről (0:38), a szovjet katonáktól való félelemről (1:44), a bolgár katonákról (7:06), a háborús hétköznapokról (7:50), a háború utáni nehézségekről, a gabona kötelező beszolgáltatásáról (8:05), a kulákcsaládokról (10:50), a békekölcsönről (12:06), az erőszakos téeszesítésről (13:35), érinti az 1956-os eseményeket (20:10), a TSZ-ek működéséről és a háború utáni magyarországi pártstruktúráról (22:27).
Interjúalany: Forró Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Vass Ödön visszaemlékezései
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a parasztgyerekek tanulási lehetőségeiről és a munkavégzési kényszerről a Horthy-rendszerben (2:20), a kulákok meghurcolásáról, beszolgáltatásról, feketevágásról a Rákosi-rendszerben (7:38), Kádár hatalomra kerüléséről és a Kádár-korszak elejéről, a TSZ-ek megszervezéséről, a mezőgazdaság helyzetéről, a szegénységről, valamint a korszak hétköznapjairól (14:02), az I.világháború utáni eseményekről, a Tanácsköztársaságról, a román megszállásról (35:41), végül a Horthy-rendszerről (38:50).
Interjúalany: Vass Ödön
Felvétel időpontja: 2011. április 06.
