Az interjúalany 1927-ben született Ográn (Erdély). Szülei nem hagyták, hogy 16 évesen önként belépjen a Waffen SS-be, de elmehetett Németországba tanulni. Elmondja kiutazásának körülményeit. (02:38) Hannoverbe került, először egy kiképzőtáborba, ahol egy féllábú hadirokkant pilóta volt a parancsnok. Katonai kiképzést kapott, de mellette semmiben nem szenvedett hiányt. Hat hét után Göttingenbe vitték, itt tanulhatta ki a hentesszakmát. (08:22) Szokatlan volt számára a göttingeni élet. Semmilyen ünnepet nem tartottak, még Karácsonykor sem állítottak karácsonyfát, nem ajándékoztak, nem mentek templomba. (09:36) Mivel nem akart tovább hentesnek tanulni, belépett a Hitlerjugendbe. Felnőtt férfi ekkor már nem is nagyon volt Németországban, csak a sérültek és a külföldi foglyok. Egyre kevesebb élelmet kapott, de tudott magának lopni, így nem élt rosszul. A Hitlerjugendben tűzoltómunkát vállalt, azért elég jó pénzt kapott. (16:18) A bombázások miatt Hannoverbe helyezték át tűzoltónak. A leégett város, a halottak látványa szörnyen hatottak rá. Göttingent, mint egyetemi várost a megállapodások értelmében nem bombázták a szövetségesek. (18:12) Amikor 17 éves lett, behívót kapott a katonasághoz, tisztiiskolába szerették volna küldeni, de főnöke elbújtatta egy hentesüzletben. (20:20) Elmondja, milyen szigorú volt a Hitlerjugend-kiképzés. (22:54) A világháború után még évekig kellett inaskodnia, mire teljesen kitanulta a hentesszakmát. Azokkal, a fiatalokkal, akikkel együtt Németországba ment, nem tudta tartani a kapcsolatot, csak azt tudja, hogy egyikük tagja let az 1954-ben világbajnokságot nyert fociválogatottnak. Ő haza nem mehetett, útlevele sem volt. (26:04) Megismerkedett egy német lánnyal, gyermekük született. 1946-ban elindult gyalog Romániába. Át kellett jutnia a zóna- és országhatárokon. 3 hónap után érkezett meg Segesvárra. (29:58) Az mentette meg, hogy Németországban volt, mivel egykori osztálytársait a szovjetek elvitték málenkij robotra, 5 évig voltak távol. Elhatározta, hogy visszaszökik nyugatra, de Hegyeshalomnál elkapták és Budapestre szállították. A fogságban is jól élt, mivel a konyhára került. Azt hazudta, hogy osztrák, ezért egyik éjszaka átküldték a határon. (37:46) Elmondja, hogy még Göttingenben egy szemlén találkozott Hitlerrel és kezet fogott vele. (41:42)

Bemutatja az Alföldről származó családját (-3:23), majd beszél édesapja elhurcolásáról málenkij robotra. (-7:40) Kitér a Dunapatajon töltött gyermekkori évekre, majd a középiskolai tanulmányaira (-11:23) Visszaemlékszik az 1956-os forradalom fővárosi eseményeire. (-23:00) Beszél tanulmányai folytatásáról (esti gimnázium) és a teológiai tanulmányairól. (-31:25) Kitér arra, miért nem vitték el sorkatonai szolgálatra. (-32.30) Beszél Kecskemétre történő kihelyezéséről és lelkészi hivatásáról, majd áthelyezéséről Pécsre 1970-ben. (-35:00) Kitér a református egyház helyzetére, lelkészi feladatokra. (-39:33) Részletezi az Állami Egyházügyi Hivatal szerepét a Kádár-korszakban. (-47:28) Beszél a rendszerváltoztatás előidézte változásokról és börtönlelkészi és tábori lelkészi hivatásáról. (-49:30)

00:00 bemutatkozás, család bemutatása 07:00 Trianon hatásai a családjára 07:25 A háború előtti évek Csögléje, "El Dorádója", édesapja orvosi hivatása 09:55 gimnázium előtti tanulmányai 11:27 középiskolák, internátus 13:45 második világháború időszaka, kiköltözés Ausztriába, édesapját rá kellett beszélni, mert nem kívánta otthagyni a körzetét 15:00 a leventék élete, bátyja elvitele Ausztriában, megtalálása és "megszöktetése" 17:20 hazajövetel Ausztriából, a "nyugatosnak" csúfolt visszatértek másodrendűként való kezelése 19:00 1945 utáni időszak, egy másik orvos mesterkedése, hogy megszerezze édesapja körzetét - ez ekkor még nem sikerült, de 1949-ben "nyugdíjtalan nyugdíjba" kényszerítették, a 45-ös fordulat az ő életét is kisiklatta: vegyész lehetett csak, nem orvos 24:00 egyetem, felvételivel kapcsolatos problémák, a debreceni egyetem különösen kontraszelektív jellege 26:35 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, az internátus élete, tanárok, tárgyak 30:40 a Rákosi-rendszer miben akadályozta az egyetem során - káderlapja: "oktatómunkára kéri magát, üzembe javasoljuk" 32:00 '50-es évek, Veszprémbe kerül, a tanszékre, a "friss levegőre" - a veszprémi egyetemet vörös egyetemnek tekintették, de nem az volt, ez 56-ban is kiderült 33:00 az '56-os forradalomban nem vett részt, mert éppen kórházban volt gyermekével - megtorlás, a diákokat Munkácsra vitték 37:00 '60-as évekkel kezdődő puha diktatúra szabadabb volt, de "reménytelen" 39:00 karrierjét hogyan befolyásolta nő mivolta 40:00 az itt állomásozó orosz hadsereg erőfitogtatása - az afganisztáni visszavonulás nagy reményeket keltett 41:00 az egyik kommunista program során, melyben kádereket diplomaszerzésre kötelezték, találkozott Pap Jánossal, ahol ő bizonyult a legjobbnak - Pap 1956 után belügyminiszter lett és egy más ember jött vissza Veszprémbe - ő követelte Brusznyai Árpád kivégzését is 45:00 egyetemi oktatás színvonala és az oktatók