Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháborúban fiatal kora miatt szabadcsapat tag lett, majd a pápai ejtőernyősökhöz csatlakozott (0:10). Kétszer szökött meg orosz fogságból, majd magyar fogságba került, hastífuszt kapott, kórházba került (1:30). Fiatalon kellett szembenéznie a halállal, de túlélte, sőt, hazamehetett és leérettségizett (3:20). Ellenállásban szervezkedett 1945 után, sőt, a Bakonyban elfogták, és megfenyegették, hogy apját elviszik, így hagyta magát elvinni (7:00). Az oroszok először Veszprémben hallgatták ki, ahol nem verték, de nem fűtöttek (8:30). Úgy vallatták, hogy mindig ugyanazt kérdezték, és így kerestek "ellentmondásokat". A bíróság biztosított "tolmácsot", de az sem tudott magyarul, így alig értette meg, hogy 10 év javítótáborra ítélték (10:00). Sopronkőhidán és Lembergen át a Burját-Mongol Köztársaság egyik haláltáborában kötöttek ki az erdőirtási területen. A hegyek közötti nehéz munka után térdig érő vízben kellett hazamenni, az emberek elkezdtek meghalni (13:50). Szól arról, hogy mennyire meglepődött a kenyér grammban való számolása miatt, illetve arról, hogy nagyon megbetegedett (19:45). Az őszi orvosi ellenőrzés során 3/4 invalidusnak nyilvánították és elküldték krumplit szedni. Ő megpróbálta megölni magát egy mérgező növénnyel, de a magyar orvos megmentette (22:08). Majdnem száz nagyon beteg társával együtt tutajon úsztatták egy kórháztáborba, ahol már nagyon hideg volt, a holttesteket pedig farkasoknak adták (27:50). Egy ún. invalid kolóniára szállították ezután, ahol összebarátkozott egy orosszal és a konyhára került dolgozni (32:25). Ezután egy mezőgazdasági táborba került, ahol krumplit szedett egy magyar brigáddal (35:00). Elmesél egy epizódot egy matematikus oroszról, aki meg tudott enni egy vödör nyers krumplit, s a táborparancsnoknak jutalmul még egyet adott neki (37:20). Egy orvosi ellenőrzésnél megállapították, hogy már jól van, így visszakerült az erdőirtásra. Hamarosan megint beteg lett, de most nem akarták kórházba engedni, de végül mégis sikerült (42:15). Végül arról szól, hogy egy pakoló brigádhoz került, és ekkorra már kitanulta, hogyan lehet életben maradni a táborban (47:20).

Az interjúalany beszél arról, hogy testnevelés tanár akart lenni, de szívpanaszai miatt inkább gyógyszerész lett és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait. Szól apósa patikájának államosításáról, arról, hogy egy rosszindulatú ember döntése nyomán csak úgy maradhatott együtt patikus férjével, hogy nagyon lepusztult körülmények közé kerültek Tabra, egy patikába. Később egyre javultak életkörülményeik Kaposvárott, Komlón és Pécsett. Szól családalapításáról, első gyermeke születéséről. Beszél arról, hogy először egy apáca segített neki a gyereknevelésben, majd az szerelmes lett és Jugoszláviába ment, így az édesanyjára kellett támaszkodnia. Összehasonlítja az államosítás előtti és utáni életkörülményeket, majd szól a kárpótlás lassúságáról és megalázó jellegéről. Végül a patikus szakma régi és mostani gyakorlatát hasonlítja össze. 00:00-06:00 Tanulmányok, Siófok, Tab, Kaposvár 06:01-12:00 Munkahelyek Komlón és Pécsett 12:01-14:10 Államosítás előtti és utáni élet 14:11-16:22 Pereskedés, kaposvári kórházakban való munka 16:23-18:18 Kárpótlás, ellenőrzések 18:19-20:19 Tapasztalatok, emberismeret

Az interjúalany arról mesél, hogy hogyan vitték el őt és családját 1950-ben a Hortobágyi kényszermunkatáborba. Mesél a tábori mindennapokról, az őket ért megpróbáltatásokról, a szabadulásukról, illetve későbbi sorsáról. 0:17--mi volt a kiköltöztetés oka, hogyan viszik el őket, mik az elszállítás következményei 4:08--milyen volt a barakk, ahol laktak, milyenek voltak a körülmények a táborban, mit dolgoztak a szülők, milyen túlélési stratégiáik voltak 10:05--milyen volt a szabadulás, hová kerültek ezután, mit dolgozhattak utána, hogyan érintették őket a későbbi intézkedések (pl. téeszesítés), hol tudott továbbtanulni ő, illetve a bátyja 14:25--kiket vittek el a családból, milyen idősek voltak ekkor 15:00--milyen játékaik voltak a táborban, milyen ünnepeket tudtak itt megtartani, milyen atrocitások érték őket az őrök részéről, hogyan segítettek egymásnak 18:27--a szabadulásuk körülményei 19:55--hogyan élik meg utólag az eseményeket, mi maradt meg a vagyonukból, milyen későbbi nehézségekkel kellett szembenézniük, kikre haragszik a leginkább