Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
Nemzetőrség
Kádár-korszak
Csoóri Sándor

Ügyvédként a diktatúra alatt

2285 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Témakörök: Igazságszolgáltatás
Leírás: 0:00 Bugacon született, jogi egyetemet végzett, nehéz volt a diktatúra mellett jogot tanulni, és végezni, az ítéletek elébb készen voltak, mint a perek 2:53 az egyetemre szerencsére egyből felvették, mert akkor jött Nagy Imre, viszont máshova nem felvételizhetett 4:28 koncepciós perekbe nem kényszerítették bele 5:06 Kiskunfélegyházán élte át a front átvonulását 6:30 a közvetlen környezetében sokakat deportáltak 8:23 az 1956-os események idején Pesten volt joghallgató, az egyetemi forradalmi tanácsban és a nemzetőrségben is részt vett, de ennek ellenére nem volt része a megtorlásokban 14:03 1970-ben egy novellája miatt büntetőeljárást indítottak ellene, de felmentették 17:31 az ügyvédkedés mellett írt, de figyelni kellett a versek és egyéb művek megfogalmazására 20:04 a vallásos élet korlátozva volt 23:00 voltak olyan ügyek, amelyeket elvállalt a végeredményre gyakorolt politikai nyomás ellenére 26:41 a rendszerváltoztatás nem történt meg szerinte, a jogszabályok nem változtak meg kellőképpen
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Falu Tibor
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Bugac, 1934
Interjúalany foglalkozása: ügyvéd, író
Felvétel időpontja: 2011. február 07.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
0:22--férje hadifogsága, részvétele Sztálingrád újraépítésében, milyen munkákat végzett itt, hogyan lopják be magukat a tábor vezetőinek a szívébe 0:10--mi volt a legmegrázóbb élmény férje számára a hadifogolytáborban 12:55--mit csinált az interjúalany az 1940-es években, hogyan lesz tanító és milyen körülmények között tanít 18:58--hogyan úszták meg a szovjetek bevonulását, hogyan viselkedtek az orosz katonák
Interjúalany: Dr. Béla Pálné, Villányi Éva
Felvétel időpontja: 2010. november 25.

Hossz: 00:46:00
Tárgy: egyházak
A református lelkipásztor interjúalany 1932-ben született Adásztevelen (Veszprém megye). Beszél családjáról, két lánytestvére született, szülei, testvérei és ő maga is pápai református diákok voltak. 1957-ben házasodott, 2 gyermeke van. (03:06) Az interjúalany Adásztevelen kezdte elemi iskoláját, majd Pápán folytatta. (04:24) Beszél arról, milyenek voltak a család életkörülményei a '30-as, '40-es években. Apja volt a falu lelkésze, szerény körülmények között éltek. A járandóság elsősorban nem pénzbeli volt. (06:20) A II. világháborúból nem sokat látott. Az orosz megszállás idején egy lelkészcsalád lakott náluk, akiknek az otthonát elpusztította a front. A szomszéd falu lelkészét a szovjet katonák lelőtték. (10:14) 1945 után annyiban változtak az életkörülmények, hogy nem tudták már kiegészíteni a lelkészi járandóságokat. (11:30) Beszél a Pápai Kollégiumban töltött éveiről, tanárairól, az oktatásról. (17:46) Elmondja, hogy miért az egyházi hivatást választotta. Megemlíti az iskolában folyó kulturális életet. Azért döntött a pápai teológia mellett, mert itt egyszerre gyakorolhatta a lelki életet és folytathatta a kulturális tevékenységeket is. (21:52) Beszél arról, hogyan tiltakoztak 1951-ben a debreceni és a pápai teológia bezárása ellen. El akarták érni az egyházkerületi ülés összehívását, amely megmenthette volna az iskolát. (29:32) Az ÁEH attól félt, hogy a tiltakozók külföldre akarnak szökni. Visszarendelték a tiltakozókat azzal az ígérettel, hogy nem lesz semmilyen retorzió, azonban később mindenkit megróttak, egyeseket börtönbe zártak. (32:14) 1956-ban szombathelyi segédlelkész volt, a forradalom alatt részt vett az utcai felvonulásokban. A forradalom leverése után a vezetőket elkapták és kínzásokkal próbálták őket rávenni terhelő vallomások tételére, de erre nem voltak hajlandók. Az interjúalany átvészelte a megtorlásokat. (39:14) Elmondja milyen volt a Kádár-rendszer kapcsolata a református egyházzal. 1957 és 1977 között Kőszegen volt lelkész. Nagyon nehéz időszak volt ez mind anyagilag, mind a pasztoráció terén, hívei közül sokakat meghurcoltak vallásosságuk miatt. (42:20) A rendszerváltoztatást módszerváltásnak nevezi. Beszél az egyházi iskolák visszaszerzéséről. (45:16) A mai fiatalságnak azt üzeni, hogy tanuljanak nyelveket és legyenek büszkék iskoláikra. (46:00)
Interjúalany: Szakál Elemér
Felvétel időpontja: 2011. május 07.

Hossz: 00:32:00
0:00 az intézményről beszél, felelevenítve a korábbi időket 2:01 korábban a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanított, ahonnan egy szülő hívására lett az intézmény igazgatója 3:22 az intézményt szinte a semmiből kellett felépíteni, folyamatosan bővítve az épületet, és a tanári kart 3:52 a Kádár-rendszer és az egyházi iskolák kapcsolatáról beszél, tanárként a politikai nyomást kevésbé érezte, a Rákosi-rendszerben azonban sokkal keményebb volt a hatalom beavatkozása, piarista diákként is lehetett érezni különbségeket 6:23 piarista diákként a bölcsész, a jogi és a tanári pálya ellenjavallt volt, ezért sokan mentek természettudományos pályára, ő is fizikát tanult az egyetemen, de egy állásra nem vették fel 8:49 a kutatás után elkezd tanítani, az első munkahelyén világnézeti okok miatt nem maradhatott, végül egy apácák által fenntartott iskolába vették fel 10:17 tanárként szintén kevésbé érezte a politikai nyomást, de pl. az érettségire kiküldött az ÁEH egy biztost 11:28 onnan a Fasori Gimnáziumba megy tanítani, a fizikusi diploma mellé megszerzi a tanári diplomát is 12:53 egyházi iskolák után egy teljesen más légkörbe kerül igazgatóként egy nem egyházi iskola élén 16:05 a katonaságot sportnak tekintette, az egyetem pedig részben lazább volt, részben azonban nem 18:21 építőtáborokba is el lehetett menni 21:10 az egyetemi oktatásra tér vissza, tanultak politikai gazdaságtant, filozófiatörténetet, és dialektikus marxizmust, valamint a munkásmozgalom történetét 25:31 a KISZ volt az egyetlen ifjúsági szervezet, a piaristáknál nem kellett belépni, ő sem lépett be soha a KISZ-be, az általános iskolában viszont volt úttörő 27:48 a gimnáziumban komolyan vették a nemzeti ünnepeket, március 15.-ét az egyetemen a diákok megpróbálták megtartani 29:27 az ifjúság akkori és mai helyzetét hasonlítja össze
Interjúalany: Kovács Gyula
Felvétel időpontja: 2011. január 12.