Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
egyház
építőtábor
katonaság
oktatás
úttörőmozgalom
Kádár-korszak
80-as évek
'70-es évek

Piarista diák a világi iskola élén

2341 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Témakörök: Mindennapi élet , egyházak
Leírás: 0:00 az intézményről beszél, felelevenítve a korábbi időket 2:01 korábban a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanított, ahonnan egy szülő hívására lett az intézmény igazgatója 3:22 az intézményt szinte a semmiből kellett felépíteni, folyamatosan bővítve az épületet, és a tanári kart 3:52 a Kádár-rendszer és az egyházi iskolák kapcsolatáról beszél, tanárként a politikai nyomást kevésbé érezte, a Rákosi-rendszerben azonban sokkal keményebb volt a hatalom beavatkozása, piarista diákként is lehetett érezni különbségeket 6:23 piarista diákként a bölcsész, a jogi és a tanári pálya ellenjavallt volt, ezért sokan mentek természettudományos pályára, ő is fizikát tanult az egyetemen, de egy állásra nem vették fel 8:49 a kutatás után elkezd tanítani, az első munkahelyén világnézeti okok miatt nem maradhatott, végül egy apácák által fenntartott iskolába vették fel 10:17 tanárként szintén kevésbé érezte a politikai nyomást, de pl. az érettségire kiküldött az ÁEH egy biztost 11:28 onnan a Fasori Gimnáziumba megy tanítani, a fizikusi diploma mellé megszerzi a tanári diplomát is 12:53 egyházi iskolák után egy teljesen más légkörbe kerül igazgatóként egy nem egyházi iskola élén 16:05 a katonaságot sportnak tekintette, az egyetem pedig részben lazább volt, részben azonban nem 18:21 építőtáborokba is el lehetett menni 21:10 az egyetemi oktatásra tér vissza, tanultak politikai gazdaságtant, filozófiatörténetet, és dialektikus marxizmust, valamint a munkásmozgalom történetét 25:31 a KISZ volt az egyetlen ifjúsági szervezet, a piaristáknál nem kellett belépni, ő sem lépett be soha a KISZ-be, az általános iskolában viszont volt úttörő 27:48 a gimnáziumban komolyan vették a nemzeti ünnepeket, március 15.-ét az egyetemen a diákok megpróbálták megtartani 29:27 az ifjúság akkori és mai helyzetét hasonlítja össze
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
Interjúalany neve: Kovács Gyula
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1953
Interjúalany foglalkozása: iskolaigazgató
Felvétel időpontja: 2011. január 12.
Felvétel helyszíne: Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany 1924-ben született Bodméren (Fejér megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Fiatalon a helyi református lelkésznél szolgált cselédként. Apja megbetegedett, ezért otthon kellett a ház körül dolgoznia. (01:26) Beszél a II. világháború végén az orosz megszállásról. Bujkálniuk, menekülniük kellett, szinte mindenüket elrabolták a szovjet katonák. (03:02) Az interjúalanynak 6 gyermeke született. Legkisebb lánya 17 éves korában meghalt. 14 évig volt tanácstag. (04:26) Az interjúalany katolikus, férje református, de sem ő, sem családja nem vallásos. (06:42) Sokat dolgozott a TSZ-ben: állattenyésztéssel majd kertészkedéssel foglalkozott. (07:32) Beszél a tanácsban végzett munkájáról, a mindennapi életről. (08:28) Elmondja milyenek voltak az életkörülmények a II. világháború után. (09:44) Véleménye szerint a kommunista rendszer jobb volt, mint a jelenlegi. (12:00) Beszél a falusi hagyományokról, ünnepekről. (13:40) Tanács-, szövetkezet- és TSZ-tagként 9 országban járt külföldön. (16:50) Beszél arról, hogyan lett egyre jobb az életszínvonal (mosógép, telefon, TV, gáz). (17:52) Férje bányában dolgozott. (18:40) Beszél a nyaralásokról. (20:34) Beszél az orosz megszállás menetéről. (22:18) Visszaemlékszik, hogy a háború előtt a térségben nagy Esterházy birtok volt. (22:50)
Interjúalany: Horváth Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. április 17.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany mesél a II. világhálborúról, az oroszok bevonulásáról és Miskolc bombázásáról. Beszél az 1956-os forradalom helyi hatásairól és az azt követő megtorlásokról. 0:30--a háború közeledtével milyen változások történtek a faluban, hogyan szállítják el a helyi zsidókat, és hogyan próbált a falu lakossága segíteni nekik; 4:20--hogyan zajlik a sorozás, miért nem sorozzák be az édesapját, a légitámadások megindulása; 7:10--mi történt, amikor a falut elérte a front, milyen volt Miskolc bombázása, az oroszok bevonulása; 15:51--a háború utáni újáépítés, iskolái; 23:13--az 1956-os forradalomról és a megtorlásokról őrzött emlékei; 29:49--hogyan tért vissza a forradalom után az élet a rendes kerékvágásba, hogyan tudnak elhelyezkedni
Interjúalany: Szamosi Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 31.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél: 0:00 -tól családjáról, származásáról 02:25-től a vidéki református lelkészek életéről 07:15-től a Nátusról 09:17-től a második világháborús élményeiről 10:15-től az osztályidegen lelkészek és kulákok 1945 utáni körülményeiről 12:28-tól a Nátus háború utáni állapotáról 15:22-től a kisasszondi tanítónőségről 23:58-tól a kántorok lemondatásáról 25:55-től a balatonendrédi nehézségekről 28:32-tól a Pápára kerülésről 30:38-tól arról, hogyan lett matematikatanár 32:50-től a nátisták mindennapjairól 39:42-től a továbbtanulásáról a Kádár-korban
Interjúalany: Varga Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. december 08.