Az interjúalany beszél a cseléd munkákról a két világháború között (0:12), a második világháborúról, katonai szolgálatról (4:41). Később leírja az életviszonyok és munkakörülmények alakulását az ötvenes években (7:21) és a hatvanas években (10:48).

Az interjúalany 1921-ben született Jéken, máig itt él. Beszél családjának történetéről. Édesapja harcolt az I. világháborúban, édesanyja sokat betegeskedett. Három testvére volt. Elmondja iskolás élményeit. Reggel imával kezdték a napot, délben szünet volt. A hat elemi osztályt végezte el. (03:12) Beszél arról, hogyan élte meg a II. világháborút. El kellett bújniuk az oroszok elől. Elmondja, hogy a környéken sok zsidó élt. Beszél a környékbeli zsidók foglalkozásáról, a deportálások szörnyűségéről. A Vörös Hadsereg csak átvonult a környéken, de nem pusztítottak. (10:06) A háború után nélkülözniük kellett, a boltokban szinte lehetetlen volt vásárolni, gyakorlatilag csak abból éltek, amit megtermeltek. Beszél a Rákosi-rendszerről, a beszolgáltatásokról. Elmondja a mindennapi munka menetét, hogyan dolgoztak a földeken, hogyan tenyésztették az állatokat. (12:42) Öt gyermeke született, többségük pedagógus lett. Sikerült előteremteni a gyermekek számára a szükséges javakat a tanuláshoz. Az interjúalany is dolgozott a TSZ-ben, ahova kötelező volt beadni a földet. Úgy gondolja, hogy nem biztos, hogy jó volt a TSZ kialakítása, de ha már létrehozták, nem kellett volna szétbontani, mivel így sok föld van parlagon. Beszél a környék TSZ-einek működéséről. Hibának tartja, hogy három falut összevontak, mivel a munkások nem ismerték a másik falu földjét. (17:10) Beszél rokonságáról, a családi kapcsolatokról. A TSZ-ek feloszlása után a korábbi TSZ-elnökök saját maguknak nagy területeket osztottak ki, míg az interjúalany nem kapott semmit. (19:08) Fiatalkorában szórakozási lehetőségként csak a bálok voltak, emellett esténként közösen munkákat végeztek (fosztó), amelyek összekovácsolták a fiatalokat. (22:24) A rendszerváltoztatás az interjúalany életében nem hozott nagy változást. Gorögkatolikus, mindig is tartotta vallását, de a kommunista időkben ez nehézkes volt. (25:16) A mai fiatalok helyzetét kilátástalannak tartja. Beszél saját mindennapjainak nehézségeiről, de nem panaszkodik. (29:34)

Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az életkörülményekről a tanyán, valamint az oktatásról (0:07). Szól a mezőgazdaságról, a dohánytermesztésről, a munkafolyamatokról (3:20). Szól gyermekkorának megélhetési körülményeiről (7:04), majd arról, hogyan szerzett képesítést és hogyan látott el különböző nehéz fizikai munkákat (8:15), valamint szól katonai szolgálatáról (10:06). Ismerteti, miként szemelték ki a tanácselnöki posztra, és ez miért nem tetszett neki és feleségének (10:32). Szól a tanácselnök feladatairól és pozíciójáról (12:12). Beszél a tanácselnök szerepéről a TSZ alakításában, az emberek rábeszélésében (15:35), majd rátér a kulákokra, valamint az új és régi típusú mezőgazdaság közötti átmenetre (17:55). Megemlíti az 1956-os forradalom helyi hatásait (22:00), majd rátér arra, milyen tapasztalatokat szereztek a német és orosz megszállókról a II. világháborúban. Elmondja, hogy az oroszok kétszer is elvitték őket dolgozni (22:50). Rátér két bátyjának angol hadifogságára és annak elviselhető körülményeire (27:12). Végül a rendszerváltoztatást értékeli (31:50).