Interjú
Gyűjteményhez ad
Négyszer voltam határsértő
5529 megtekintés
Hossz: 00:45:00
Témakörök:
kettős megszállás
Leírás:
Az interjúalany beszél arról, hogy a Felvidékről Pápára ment tanulni az internátusba. Magyarország német megszállásakor hosszú útra vitték őket a nyugati frontra dolgozni, ahol többször életveszélybe került. Egyszer az útszéli répát kezdték el enni, de a tiszt közéjük lőtt. Szól arról, hogyan mentették meg őket az amerikai katonák. Mikor igazolták, hogy magyarok és nem önkéntesek, biztosították a napi ellátásukat. Szól arról, hogy Csehszlovákiába visszakerülve fehér levelet kaptak, vagyis azt, hogy csak később telepítik ki őket. Ő azonban többször átszökött Magyarországra, hogy előkészítse tanulmányait a pápai kollégiumban. Erre azért volt szükség, mert otthon nem volt lehetőség magyar nyelven tanulni. Szól arról, hogy milyen méltányos volt az oktatási intézmény, még a tandíjat is visszaadták neki, amikor értesültek nehéz sorsáról. Szól arról, hogy miként kellett visszaszöknie dédanyja temetésére, majd arról, hogy nem engedték vissza, mondván, hogy már ott is lehetett magyarul tanulni. Csehszlovákiában besorozták katonai munkaszolgálatra, ahol bányában dolgozott. Közben a menyasszonyával öt évig csak levélben tudta tartani a kapcsolatot. Egyszer engedélyeztek nekik határbeszélgetést, és ekkor el is jegyezte. Amikor 1955 tavaszán Prágába utazott útlevélért, de a hivatalnok szó szerint ki akarta lökdösni. Végül sikerült átjönnie és megházasodnia, majd 1957-ben végleg Magyarországon telepedtek le. Végül szól későbbi életéről és az orvosi hivatásról.
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve:
Csizmadia Károly
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Pápa,
1929
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas szülész-nőgyógyász
Felvétel időpontja:
2011. április 28.
Felvétel helyszíne:
Pápa
Interjút készítette:
Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Kapcsolódó interjúk
Egészséges magyar anyáknak megőriznek
Hossz: 00:33:00
Az interjúalany 1924-ben született Hetényben (Szlovákia). Az egész család földműveléssel foglalkozott. Az interjúalany iksolát helyben járta, heti kétszer kellett szlovákul tanulnia. (02:54) A faluban szinte mindenki református vallású volt, csupán egy-két katolikus és zsidó család lakott itt, a zsidókat a II. világháború alatt elhurcolták. Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz, ezt mindenki örömmel fogadta. (02:54) Férje híradós katonaként szolgált a II. világháborúban. A német megazállás alatt az interjúalany családjánál is német tisztek voltak elszállásolva. A harcok során készer foglalták el az oroszok a falut. Az interjúalanynak nem esett bántódása, de sokakat zaklattak. (06:40) 1945 januárjában a Nyilasok Németországba kezdték telepíteni a fiatal magyar lányokat, hogy "megőrizzék őket egészséges anyáknak". Összesen 22 lányt vitek el a faluból. Németországban katonai kiképzést kaptak, katonaként bántak velük. (11:54) Sikerült fenntartaniuk vallásos életüket egymás között. Számos más egyéb nemzetiségűekkel voltak összezárva. (20:20) Beszél a Németországot ért bombázásokról, a háború végéről. A terület angol megszállás alá került, a katonák kedvesek voltak. (25:08) A hetényi lányok a kassai leventékkel tudtak hazatérni. (26:40) Beszél a hetényi vallási életről. (28:12) Elmondja a csehszlovák-magyar lakosságcsere menetét. Mindenkit rosszul érintett, hogy el kellett hagynia lakóhelyét. Többen később visszajöttek. Az interjúalany szüleit is áttelepítették. A magyarok helyére szlovákokat költöztettek, főleg Békéscsaba környékéről. (29:40) 1952-ben indult meg a TSZ szervezése, az interjúalany családjától is elvették a földjüket, állataikat. Az interjúalany 1979-es nyugdíjazásáig a TSZ-ben dolgozott. Véleménye szerint a feloszlás előtt már jól működött a TSZ. (34:12)
Interjúalany: Sebők Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Túléltem a hadifogságot
Hossz: 00:29:00
János bácsi szakács volt a második világháború alatt a fronton, majd hadifogságba került. Mesélt a frontszolgálatról (4:00-tól), háborús sérüléséről és a német és orosz megszállásról (12:00-tól), fogságba eséséről, Romániáról, majd a szovjet hadifogságról, említi (19:00-tól) az államosítások idejét, Rákosit, 1956-ot, az ÁVÓ-t és tetteit, pufajkásokat, Kádárt.
Interjúalany: Krenyác János
Felvétel időpontja: 2010. november 02.
Borbától Braunschweigig
Hossz: 00:26:00
Tárgy:
kettős megszállás
A riportalany beszél gyerekkoráról, családjáról, gyerekkori munkáiról (0:20). Beszámol arról, hogy a nyilasok elvitték katonának a leventéket, ennek kapcsán beszél a leventemozgalomról (3:24), majd elmeséli, hogyan vitték ki a fiatal gyerekeket Németországba, milyen útvonalon mentek, milyen események történtek az utazás során (4:40),beszél németországi élményeiről, ahol amerikai fogságban voltak (9:03), visszatéréséről (12:23), majd visszatér a lágerbeli emlékeire, és hosszan részletezi azokat (14:14).
Interjúalany: Horváth Ernő
Felvétel időpontja: 2010. október 02.
