Az interjúalany beszél gyermek- és iskoláséveiről, melyet az akkori Sztálinvárosban töltött. Kitér Sztálinváros felépítésére, a DISZ-re, és elmeséli 1956-tal kapcsolatos személyes élményeit. Végül beszámol arról is, hogy milyen körülmények között hagyta el Magyarországot. 0:13--születés, család 2:46--II. világháború, orosz megszállás, viszony az orosz katonákkal 5:24--iskolái, gimnáziumi évei, melyek egybeesnek "Sztálinváros" felépítésének idejével; hittan és úttörőmozgalom 13:50--hogyan éltek a Rákosi-rendszerben, földosztással kapcsolatos emlékei 15:50--hogyan éli meg diákként, hogy DISZ titkár lett, egy DISZ konferencia leírása 18:40--1956 előzményei, milyen jelei voltak, hogy valami van a levegőben, hogy próbál ő is ellenállni a DISZ-ben, és hogy lép ki a szervezetből 22:00--1956 első napjai helyileg, hogyan értesülnek a műegyetemi eseményekről, Gerő és Sándor András előadásai, az általános sztrájk kitörése; hogyan kerül Pakson börtönbe és hogyan szabadul ki 34:37--részvétele egy munkásgyűlésen, ahol sikerül leváltania a vezetőséget 37:10--mi történt november 4-én, hogyan áll be katonának, harcol az oroszokkal, és hogyan vonul be a Vörös Hadsereg 44:15--iskola a forradalom alatt és a leverése után 46:26--hogy és miért megy ki Ausztriába

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, származásáról (0:06), majd rátér oktatására, különös tekintettel a négy nyelv oktatására és a nyelvoktatás hiányosságaira (1:40). Szól a háború utáni ujjáépítésről, az orosz katonák pusztításának eltüntetéséről (6:58). Szól arról, hogy kiszökött Bécsbe filozófiát és nyelvészetet tanulni (9:35), majd arról, hogy idegösszeroppanást kapott és emiatt hazaszökött az akkor már leereszkedett vasfüggönyön keresztül (11:28). Megemlíti a szerzetesrendek feloszlatását (14:15), majd beszél arról, hogy miként felvételizett magyar-német szakra, és arról hogy költő akart lenni, de már az egyetemen rájött, hogy a kommunista rendszerben ez kizárt (15:05). Elmeséli, hogy két értesítőt kapott, az egyikben felvették, a másikban nem, s ez utóbbit elégette. Elmondja, hogy 1951-ben tisztogatások voltak az egyetemen, és őt is majdnem kitették, mert kiderült, hogy élt Ausztriában (18:15). Szól az egyetemi magyar oktatás ideologikus és korlátolt jellegéről (22:35), majd első munkájáról a Kandóban (25:15). Szól arról, hogy az egyetemi előadásokon is felállva kellett tapsolni, ha Rákosi neve elhangzott (28:14), majd szól családalapításáról és arról, hogyan éltek meg pedagógusi fizetéséből (29:40). Az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeit is elmeséli: látta, ahogy katakombák után kutatnak a Köztársaság téren, illetve lemondatták a Kandó igazgatóját. Szól arról, hogy a felesége éppen ezekben a napokban szülte harmadik gyermeküket, illetve arról, hogy orosz nyelvű röpcédulákat terjesztett a szovjet katonák körében (34:15). Beszél a tanítás újraindulásáról és elmeséli, hogyan segített egy diákjának megkeresni a biológiai apját (39:26). Végül arról szól, hogy miként jelentették fel rendszerellenes oktatási tevékenysége miatt, hogyan távolították el és került a Hungária Vegyiüzembe mérgező anyagot pakolni (41:45).

Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).