Az interjúalany 1934-ben született Nagymágocson (Csongrád megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei parasztok voltak. (04:34) Elmondja II. világháborús emlékeit. Átélt több bombázást. (09:40) Beszél az 1944/1945-ös tanévről, az országban végbemenő változásokról, a front közeledtéről, a szovjet megszállásról. Az orosz közkatonák, ha a tisztek nem ellenőrizték őket, loptak a lakosságtól. (17:32) Beszél a háború után az iskolák újraindításáról. (21:18) Kollégiumban tanulhatott tovább. 1948-ban átalakították az iskolarendszert, általános iskola után gimnáziumba került, végül áthelyezték a Szentesi Leánykollégiumba, Ahol leérettségizett. (23:50) Nem vették fel egyetemre, mivel családja kommunistaellenes volt. (26:02) Beszél a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatások menetéről. (33:22) Az interjúalany tanyasi iskolában kezdett képesítés nélkül tanítani a Szentesi járásban. (37:16) Hamarosan Magyartésre került, ott tanított öt évig. Közben férjhez ment. Folyamatosan keresték férjével a jobb helyeket. A nagyszülők betegeskedtek, ezért Petőfiszállásra költöztek, itt kaptak állást is. Férje sajnos hamarosan elhunyt. (40:34) Elmondja a tanítás menetét az osztatlan képzésű tanyasi iskolákban. (44:46) Beszél a tanyasi iskolák megszüntetéséről. A tanítók és a szülők is felléptek az intézkedés ellen, sikertelenül. (48:28) Az iskolákban utasították a tanárokat, hogy beszéljék le a gyerekeket arról, hogy hittant tanuljanak, de ennek általában nem tettek eleget, a szülőkre hagyták a döntést. (51:56)

Az interjúalany beszél gyerekkora nehéz körülményeiről (0:25), tanulmányairól (2:00), majd hosszasan részletezi második világháborúval kapcsolatos emlékeit, beszél a bombázásokról, cserekereskedelemről, férje elfogásáról (5:42). Mesél a téeszesítésről (27:18), az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (28:55), a cselédek öröméről „felszabadulásuk” után (30:25), beszél Rákosi Mátyásról (31:26), Kádár Jánosról és a Kádár-korszakról (32:01), férje munkájáról (32:33), gyerekkori munkáiról (33:55), a Horthy-korszakról (35:14).

0:00 családi háttér, a szülei gazdálkodók voltak 2:20 visszakerült Kaposvárra, mert a főiskolájukat lebombázták Budapesten, személyes tapasztalata nem volt az orosz katonákkal, de az egyik évfolyamtársát megerőszakolták a katonák 5:15 a háborús hétköznapok alatt kijárási tilalom, elsötétítés lépett életbe, és be kellett zárkózniuk, az élelmet jegyre lehetett csak kapni, nekik szerencséjük volt, mert voltak kisebb birtokaik 7:48 Kaposvár elfoglalása után Pécsre ment, mert ott nem volt kijárási tilalom, és beiratkozott az orvosi egyetemre 10:27 az orvosi egyetem elvégzése után nem dolgozhatott Kaposvárott, hanem Szombathelyre irányították, később megyei gyerekgyógyász-főorvos volt, de ez sok adminisztrációs munkával járt 12:12 a háború alatt, és utána pengő volt a fizetőeszköz, de az nagyon hamar elértéktelenedett; később rátér arra, hogy ő nem lépett be a pártba, de a testvéreit felszólították a belépésre 18:03 az 1956-os forradalmat megelőző helyzet már elviselhetetlen volt, ezért akart a nép változtatni 19:56 felidézi a kötelező szocialista ünnepségeket