Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
leventemozgalom
földosztás
Don-kanyar
II. világháború
Horthy Miklós

Tengerre, magyar!

2990 megtekintés

Hossz: 00:36:43
Leírás: Az interjúalany beszél a nagy gazdasági világválságról, a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, illetve a háború alatti levente-szolgálatáról. Beszél arról, hogy milyen hatással volt a gazdaság átépítése a mezőgazdaságra, hogyan hatott rájuk a téeszesítés és a földosztás. Végül elmondja, hogy hogyan lett tengerész és mesél a tengeren töltött évekről. 0:22--születés, család, szülők, a nagy gazdasági világválság hatása a családra; 4:40--milyen hatást gyakorol az életére a II. világháború, amit leventeként élt meg; 8:50--hogyan érinti őt és környezetét a földosztás, illetve a téeszesítés; 11:40--hogyan kerül kapcsolatba a tengerészettel; 15:05--milyen volt a korabeli tengerészet, hogyan működött, milyen hajóik voltak; 20:08--milyen beosztásokban szolgált a különböző hajókon, mennyi volt a fizetése, mit ettek, milyen kalandok érték a tengeren; 28:25--hogyan viszonyult a családja ahhoz, hogy tengerész lett, hogyan töltik a szabadidejüket a tengeren, milyenek voltak a hétköznapok; 33:15--nyugdíjazása, milyen a viszony a legénység és a kapitány között;
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kiss Jenő
Interjúalany lakhelye: Pápa
Interjúalany született: Vanyola, 1926
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. március 14.
Felvétel helyszíne: Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:02
Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből
Interjúalany: Nagy Ferenc József
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél a Levente mozgalomról, a II. világháború helyi hatásairól, és saját katonáskodásáról. Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdaságot érintő átalakításairól, illetve a Kádár-korszak téeszesítő törekvéseiről. 0:27--születés, család, iskola, gyermekkori munka a mezőgazdaságban, Levente mozgalom, ennek működése (Levente oktató is lesz) 4:30--II. világháború, hogyan zajlott a sorozás, hogyan ússza meg a harckocsizó tanfolyamot, hogy szolgált a határőrségnél; az elcsatolt országrészek visszacsatolása (elmondja néhány ebből az alkalomból íródott dal szövegét) 11:00--háborús hétköznapok, légitámadások, bombázások, orosz bevonulás, harcok Jánoshalma környékén 15:43--a II. világháború után visszatért zsidók Jánoshalmán, zsidók deportálása 20:20--a forint bevezetése 20:15--sorsa a II. világháború után, munkája egy pesti kórházban 24:00--Rákosi-rendszer, beszolgáltatás, mezőgazdaság 26:50--feketevágás, hogyan jelentik fel miatta, milyen büntetést kap 28:53--a TSZ szervezése, hogyan folyt az ilyen irányú agitálás, háztáji, hogyan lesz brigádvezető 33:00--első TV, tévézési szokások, hogy jutnak az első hűtőhöz, mosógéphez
Interjúalany: Vinkó György
Felvétel időpontja: 2010. július 01.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél Dr. Németh Alajos papi pályájáról, II. világháború alatt végzett tevékenységéről, majd arról, hogy miért internálták az iskolák államosítását követően. Mesél rokona emlékiratairól is, melyek egy részét a rendszerváltoztatást követően adták csak ki. 00:30--Németh Alajos születése, származása, családja, iskolái, elhivatása 3:00--Németh Alajos papi pályájának kezdetei 4:39--emlékei a II. világháborúról, milyen tevékenységet fejt ki papként a háborúban 9:23--internálása az iskolák államosítása ellen való tiltakozás kapcsán 13:12--hogyan élte meg Németh Alajos a soproni bombázásokat 16:10--mi történt vele az internáló tábor után 18:10--hogyan és mikor írja a könyveit, miről szólnak, hogyan adják ki őket 23:6--mi történt az internáló táborban 25:41--mit írt a kőhidai fegyintézetről
Interjúalany: Varga Mária
Felvétel időpontja: 2011. március 17.