Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
sport
Kultúra
hétköznapi kommunizmus
Szovjetúnió

Főiskolásként a Szovjetunióban

2547 megtekintés

Hossz: 00:26:19
Leírás: Az interjúalany beszél magyar és orosz szakos tanárainak jelentőségéről; elmondja, hogy hogyan befolyásolták pályaválasztását (00:05). Főiskolára való jelentkezésének körülményeit említi, majd az orosz nyelvtudás 70-es évekbeli előnyeiről szól (01:22). Mesél az orosz nyelv tanításának akkori módszereiről, részletesen kiemelve a Szovjetunióban való nyelvtanulás feltételeit (02:30). Felsorolja Szovjetunióba való tanulmányútjainak időpontjait, időtartamát, helyszíneit (03:58). Szól az út előzményekről, a megérkezéséről, a kollégium épületéről (04:33). Saját élményei alapján beszél a szociális- és kulturális viszonyokról (07:01). Beszél az orosz nyelv oktatásának metodikájáról (10:14). Több szempont alapján összehasonlítja és megvizsgálja, hogy milyen életkörülmények voltak a korszakban Szovjetunióban, illetve Magyarországon (11:06). Hogy nézett ki egy november 7-i ünnepség Vlagyimirban (24:00). Összehasonlítja egy szovjet élsportoló és egy átlag szovjet ember fizetését, utalva a lehetséges politikai okokra (25:05).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Janáky Marianna
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Hódmezővásárhely, 1955
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2010. november 30.
Felvétel helyszíne: Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél katonaéveiről a II. világháborúban (2:31), külön rátérve a légitámadásokra (11:28), és a németországi zsidók helyzetére (13:47). Hosszan mesél egy bírósági ügyéről, letartóztatásáról, ami jól jellemzi az ötvenes évek világát (21:25). Később a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket jellemzi (35:18).
Interjúalany: Ádám Vencel
Felvétel időpontja: 2010. június 30.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).
Interjúalany: Farkasvölgyi Károly
Felvétel időpontja: 2011. július 01.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél családja eredetéről, a névváltoztatásról, valamint arról, hogyan telepedtek le Újpesten, ahol édesapja kisiparos volt. Elmeséli, hogy nem nagyon találkozott antiszemitizmussal 1941 előtt, de megvonták tőle a tandíjmentességet a polgári iskolában, mert nem állt fel a himnusz éneklésénél. Szól arról, hogy a nyilasok kényszermunkára vitték egy laktanyába édesapját, majd arról, hogy őket csillagos házba zárták. Először romeltakarítási munkákban segíettek, hogy ne vigyék el őket, de mégis elvitték. Először a téglagyárban dolgoztak, majd Németországba vitték őket. A háború után nehezen kapták vissza lakásukat, mert már laktak benne. Szól arról, hogy milyen munkahelyeken kezdett dolgozni, és arról, hogy ott nem tapasztalt antiszemitizmust, sőt, egy nagyon kedves sváb lánnyal dolgozott együtt. Beszél arról is, hogy járt Izraelben, de nem akart ott letelepedni, de ha fiatalabb korában hallott volna a lehetőségről, lehet, hogy úgy döntött volna. Arról is beszél, hogy bár nem volt sok zsidó barátja, azt elképzelni se tudta volna, hogy keresztényhez menjen hozzá. Végül arról beszél, hogy a rendszerváltoztatás nem hozott különösebb változásokat az életében, és arról, hogy a magyar államtól életjáradékot kap, Németországtól pedig nyugdíjat.
Interjúalany: Vári Lajosné Fehér Julianna
Felvétel időpontja: 2011. július 01.