Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
bunker
egészségügy
államigazgatás
légitámadás
óvóhely
visszacsatolás
hadikórház
II. világháború
Erdély
szovjet megszállás
partizán
vasút
kollégium
Római Katolikus Egyház

Menekülés Erdélyből

2817 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, és arról, hogyan intézte el édesapja, hogy Észak-Erdélybe helyezzék Brassó környékéről a bécsi döntés után (0:40). Szól arról, hogy milyen öröm volt a magyarok bejövetele, valamint arról, hogyan kezdett a gyergyószentmiklósi internátusba járni (5:25), s részletsen leírja az ottani körülményeket, napirendet (9:00). Szól arról, hogy ezt a környezetet tönkretették az egyre súlyosbodó bombázások, majd végül a németek Erdély három megyéjéből kitelepítették a civil lakosságot (12:25). Édesapja úgy rendezte, hogy a vonat közepén legyenek, s ez nagy szerencse volt, mert nem sokkal később sorozatot kapott egy repülőgépről a vonat, de csak az első kocsikat találta el (17:50). Gyergyószentmiklósra azért nem tudott bemenni a vonat, mert éppen akkor törtek át az orosz katonák, amit a németek csak éjjelre tudtak visszaszorítani (22:38). Debrecenbe érve szintén megtámadták őket a repülőgépek, és egy erdőbe futottak. Az egész közel becsapódó lövedékek láttán a kislányból és édesanyjából valahogy minden félelem eltűnt (25:48). Egy Szentgotthárd közelében lévő faluig mentek, ahol befogadta őket egy család, és nemsokára édesapja és a bátyja is csatlakozott hozzájuk. Itt három hétig a pincében laktak a nők, miközben az oroszok rendszeresen zaklatták a kint maradt férfiakat (30:44). Végül arról szól, hogy később hogyan dolgozott a földeken fiúnak öltözve, valamint arról, hogyan segített ápolónőként a pajtában berendezett orosz hadikórházban. Ez az élménye indította el az orvosi hivatás felé (35:05).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: dr. Tamás Elvira
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Mádéfalva, 1930
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 20.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:50), tanulmányairól (3:04), a gazdasági világválság hatásairól a családra (5:56), a mezőgazdasági munkákról (6:50), a gimnáziumi évekről, a tanítóképzőről (7:42), arról, hogy az első bécsi döntéssel visszakerült a faluja (11:14), tanítói oklevele megszerzéséről, és az álláskeresésről (13:16), első katonai behívójáról, és a katonaságnál szerzett élményeiről (15:21), a galíciai frontról (19:13), hadifogság elől való meneküléséről (20:01), és arról, hogy menekülésük után elhelyezték őket egy dohánygyárban (23:08). Beszámol arról, hogy a környéken partizánveszély volt, és a dohánygyár igazgatója segített neki megmenekülni (24:07), menekülése utáni életéről Kassán (27:45), besorozásáról a csehszlovák hadseregbe (29:30), leszereléséről és hazajutásáról (37:40), testvérei második világháborús szerepéről (38:47), a magyar pedagógusok elbocsátásáról, a magyar iskolák bezárásáról (39:34), Magyarországra településéről (40:13), magyarországi munkájáról (41:31).
Interjúalany: Gergely Péter
Felvétel időpontja: 2011. április 06.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, családjáról (0:15), második világháborús emlékeiről (0:34), a család háború utáni életéről (10:05), édesanyja TSZ-be való belépéséről 1951-ben, és a mezőgazdasági munkákról, a téeszbeli körülményekről (11:34), tanulmányairól (20:00), első téeszbeli munkájáról, majd további TSZ-el kapcsolatos élményeiről (22:30), a KISZ-ről, szórakozási lehetőségekről, ünnepekről (27:42), házasságáról (30:49), majd visszatér a TSZ-re (34:22).
Interjúalany: Mező Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. december 03.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan költözött családja Debrecenből Beregszászra a bombázások elől (0:30). Szól arról, hogyan tűnt el édesapja, hogyan derült ki, hogy a Szovjetunióba vitték, ahonnan már nem tért vissza többé. Arról is beszél, hogy a szovjetek célja Kárpátalja etnikai homogenizációja volt (1:48). Beszél az ukrajnai gyűjtőtáborról (04:02), majd rátér arra, hogy édesanyja, a vidéken rekedt városi lány hogyan találta fel magát, miután a férje eltűnt (6:11). Részletesen leírja, hogy miként lehetett kommunikálni a szovjet-magyar határ túloldalán élő rokonokkal (06:55). Szól arról, mit meséltek az orosz hadifogságból hazajöttek, mikortól kezdve lehetett a témáról nyilvánosan beszélni, és milyen nehézségekbe ütközött a kárpótlás (9:28). Beszél nehéz életkörülményeikről a háború után, valamint a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról, és a megélhetés lehetőségeiről (17:22). Szól oktatásáról, a propaganda-gépezet beindulásáról, és az ezzel szemben álló hagyományos nevelésről, a művelődésről, például arról, hogyan olvasott fel édesanyja Jókai regényeket a fonóban (26:16). Visszatér a oktatásra (29:18), külön kiemelve a hittan kérdését a vallásos faluban (30:48).
Interjúalany: Mészáros Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. március 24.