Az interjúalany 1941-ben született Balmazújvárosban. Beszél gyermekkoráról. Szülei kisgyermek korában meghaltak, a három testvér különböző rokonoknál nevelkedett. 13 évesen költözött a Hortobágyra csikósnak, azóta is ezzel foglalkozik. (01:50) Első emlékei is édesapjához és a méneshez kötődnek. (02:44) Édesapja harcolt és elesett a II. világháborúban. A német megszállás után Wehrmacht tiszteket szállásoltak el a tanyán. Emlékszik az orosz megszállás menetére, a front átvonulására. A visszavonuló német katonák felgyújtották a tanyát, hogy az oroszoknak ne szolgálhasson szállásul. (04:36) Beszél a harcokról, nagynénje házát bombatalálat érte. Az egész rokonságnak csupán egy tanyája maradt épen, ide költözött, innen járt iskolába. 1948-ban visszaköltöztek Balmazújvárosba, de édesanyja halála után sógorához került. (07:18) Az '50-es években annyira kemény volt a Rákosi-rendszer, hogy a rokonok nem tudták eltartani az interjúalanyt, dolgoznia kellett. Beszél a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről, feketevágásokról. (12:10) Beszél a rokonságról, többen harcoltak a II. világháborúban. Újra beszél a Rákosi-korszak beszolgáltatásairól. (15:28) 13 éves korában kezdett dolgozni. Beszél munkájáról, a fizetésekről. 1956 után emelkedett kissé a fizetése. (17:20) Részletesen beszél a korszak közösségi életéről, hagyományokról, munkákról. (26:22) Részletesen beszél a gulyások, csikósok hortobágyi életéről. (34:48) A csikósoknak világútlevele volt, sok helyen járt a lovakkal. Részletesen beszél külföldi útjairól. (41:50) Csikós dalt énekel. (43:54)

Az interjúalany 1924-ben született Kiskunfélegyházán. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Középosztálybeli családban, nagy szeretetben nőtt fel. Beszél iskolás élményeiről. Egy zárbába járt iskolába, ahol kötelező volt az egyenruha viselése. Kifejti a szórakozási lehetőségeket, elsősorban gramofonon hallgatott zenét, vagy rádiót hallgatott. (07:30) Beszél az ünnepekről, a hagyományokról. Nyaralni nem tudtak, de nem is volt erre igény. Megemlíti a kulturális életet, énekkarban énekelt, amellyel hangversenyeken vett részt, egyszer maga Kodály Zoltán vezényelt. (12:56) Beszél Horthy Miklósról és családjáról. Elmondja azokat a híreszteléseket, amelyeket Horthy István haláláról hallott. Beszél arról, hogyan jelent meg Horthy a nagy állami, vallási ünnepeken. (15:46) Beszél Kiskunfélegyháza mezővárosi jellegéről. A városban mindig a Kisgazdapárt nyert a kormánypárttal szemben. A környéken kis- és középbirtokos parasztok éltek. A családok általában békésen megoldották az öröklődést, tisztességes parasztemberek voltak. A környékbeli cigányokat is rendes, dolgos embereknek ismerte. (19:58) Beszél a mindennapi házimunkáról, hogyan kellett kislányként testvérével együtt édesanyjának segítenie. (21:02) Beszél gimnáziumi apáca tanárairól. Már a háború kitörésekor is azért imádkoztak, hogy Isten védje meg a magyar nemzetet a némettől. Az oroszokról a családnak voltak első világháborús emlékeik, amelyek alapján vallásos, tisztességes embereknek hitték őket. Sajnos a szovjet katonák többségében csalódniuk kellett. (24:22) Beszél a II. világháború harcairól, az oroszok bejöveteléről. Az idősebb katonák tisztességesek voltak, de a fiataloktól féltek. Tüzérséggel lőtték a várost. (29:14) A korábbi német megszállás nem volt kemény, csak néhány katona érkezett Kiskunfélegyházára, akikkel nem álltak szóba. Az interjúalanynak és nővérének is akkori udvarlói harcoltak a fronton. Fél év után szerencsésen visszatértek mindketten, de összességében a városnak nagy volt a vesztesége. (32:50) Azokkal, akiket később elvittek málenkij robotra vagy kitelepítették őket, nem volt kapcsolata, mivel elsősorban a falusiakat vitték el, az ő városi ismerőseit kevésbé érintették az atrocitások. A háború után nem kellett nélkülözniük. (36:20) A családnak sikerült talpra állnia és étkezdét nyitnia. Ő irodai munkát vállalt, élelmiszerjegyeket adott ki. (39:10) A kommunista hatalomátvételt félelmek közepette élték meg. Minden idegentől féltek, mert attól kellett tartaniuk, hogy bármilyen apróságért feljelenthetik őket. (41:26) Az 1956-os eseményekben nem vett részt. A forradalomról a rádióból értesült, de nem voltak pontos információi. Beszél mindennapjairól a Kádár-korszakban. (45:26)

Nagypilit községben született. 6 elemi elvégzése után a a tanító tovább szerette volna taníttatni az interjúalanyt, de az apja nem engedte, mert a munkáskézre nagyobb szükség volt. Erről és a házimunkákról mesélt(0:07).Ő és bátyja elhatározták, hogy továbbtanulnak - így kerültek Pápára(4:47).A bátyja műtrágyagyárban kapott állást, az interjúalany pedig fuvarozó lett - innen Diósgyőrbe mentek munka után (közben pedig tanulnia kellett)(6:05).Amikor a háború elérte Miskolcot, bezáratták a gyárat, ahol dolgozott. Ezzel és a háborús helyzettel kapcsolatban meséli személyes élményeit(11:24).A háborút szerencsésen és leleményesen élte túl, utaná igyekezett egyből munkát keresni. Ennek a történetét is elmeséli(28:14).Nagyon jól keresett a munkahelyein, mivel nagyon jól is dolgozott - az elsők között kpata meg az élmunkáskitüntetést. Hogy ezt nem véletlenül érdemelte ki, azt a személyes történeteivel támasztja alá(37:38).