Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
MSZMP
beszolgáltatás
katonaság
Néphadsereg
üdülés
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
Rákosi-korszak
'50-es évek
beszolgáltatás
párttagság
Kádár-korszak
60-as évek
'70-es évek

Kádár díszszázadában

2347 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Leírás: 0:00 20 éven felül abban az időben sorkötelesség volt, kétszer felmentette a posta, később bevonult, 1965-75 között volt katona, biztosították neki a szállást, a pénzt 2:04 mesél a katonaságban előforduló tréfás helyzetekről 3:11 mesél a feladatairól, a díszszázadban, találkozott Kádárral, Czinege Lajossal, Dobi Istvánnal, Fidel Castroval 4:58 később áthelyezték a híradósokhoz, mert tudták, hogy telefonos 5:50 tagja volt az MSZMP-nek, de nem látta előnyét, csak tagdíjat kellett fizetni 6:29 gyerek volt még 1956-ban, Mezőcsáton laktak, ott megálltak az oroszok, és azt hitték, hogy Szuezbe mennek, a magyarok leköpködték őket, később azonban a szovjet katonák lőni kezdtek 9:57 a lövöldözések oka szerinte az lehetett, hogy sok bűnözőt kiengedtek a börtönből, nem értett egyet az ÁVH katonáinak lincseléseivel sem, mivel azok sorozott katonák voltak, akik parancsot hajtottak végre 11:45 a Kádár-rendszernek az volt a hibája, hogy a helyi kiskirályok intézték a dolgokat, Kádár János egyébként, a helyi kiskirályok pedig maradtak a rendszerváltoztatás után is 13:00 mindenkinek dolgoznia kellett, a bérek és az árak is alacsonyak voltak 14:09 a rendszerváltoztatásból a posta szétdarabolása maradt meg benne leginkább, mesél a privatizációról, a hasznot megtartották a német vállalatok maguknak, az embereket pedig elküldték 17:04 mesél a postai feladatairól, amit telefonosként végeztek 19:21 gyerekként érte meg a Rákosi-rendszert, emlékezik a beadásokra, a padlássöprésekre, a kuláklistázásra 20:50 mesél a pártéletről, egyetlen előnye volt, hogy az áremelkedésről időben szóltak nekik 22:00 ismét a katonaságról mesél, felidézi Kádár Jánosnak egy vadászatát, és Fidel Castro látogatását 27:10 a díszzászlóaljba magasság szerint válogatták az embereket 27:47 ismét a vadászatra emlékezik 30:15 mesél a külföldi utazásairól, a Szovjetunióban Ungváron, és az NDK-ban voltak
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kiss László
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Miskolc, 1944
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas – korábban a MATÁV-nál dolgozott
Felvétel időpontja: 2010. november 02.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:57:00
A riportalany debreceni kereskedőcsalád leszármazottja, akinek családja 1944-ben költözött át Pécsre. Szól arról, hogy édesapja három évig volt hadifogságban (3:00-ig). Elmeséli, hogy a háború után Pécs csaknem összes általános iskolájában tanult (7:18-ig). Meghatározó élmény volt számára, hogy iskolás korában több pécsi képzőművész tanította (10:53-ig). Mesél katonai szolgálatáról, elmondja, hogy katonaévei alatt lehetősége volt képzőművészettel foglalkoznia (17:32-ig). A pécsi Művészeti Szakközépiskolába Bizse János hívta tanítani 1962-ben. Elmondja, hogy milyen okai voltak az iskola létrehozásának (21:18-ig). Felidézi milyen volt a helyi képzőművészeti élet az 1960-as években, milyen lehetőségei voltak a kor alkotóinak (25:18-ig). Beszél a korszak morális problémáiról (35:50-ig). Szól a Pécsett kibontakozó szellemi pezsgésről. Elsőként a Pécsi Nemzeti Színházban Németh Antal és Eck Imre irányításával megvalósult törekvésekről beszél (39:38-ig), majd szól a Bóbita Bábszínház jelentőségéről (44:11-ig). Mesél a Bécsy Tamás vezetésével meginduló amatőr színházi életről (45:48-ig). Elmondja, hogy a helyi politikai elit támogatta a művészek törekvéseit, mert büszke volt ezekre (52:02-ig). Végezetül szól a Villányi Művésztelep megalakulásáról (56:50-ig).
Interjúalany: Erdős János
Felvétel időpontja: 2011. április 08.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél őseiről, a két világháború közötti életviszonyokról Nagycenken, említi az első és a második világháborút. Hosszan szól Nagycenk parasztpolgári gyökereiről, Széchenyi Istvánról (7:04), majd a téeszesítés következményeiről (13:06). Beszél oktatásáról, képzéséről is (17:14). Beszél az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a disszidálásra (23:19). Ezután a rendszerváltoztatás hatásairól (29:52) és a páneurópai piknikről beszél (32:52).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03.

Hossz: 00:38:00
Címszavak: Német eredetű család Sopronba kerülése (dédszülők, 1859),(1-3 perc) I.világháború (nagyapa katona volt),(3-5 perc) II. világháború (apa katona volt, rablóakciók), (5-8 perc) Államosítás,(8-9 perc) Egyéb származás, Vallás (az anyát kitiltották Sopronból), Hangszerek, zeneiskola, énekkar, zenekarok,(12-13 perc) Kisdobos, úttörő (úttörőzenekar, Sógor Ferenc), Szakmaválasztás (külföld), 1956 – Ausztria (disszidálás), 1960 – külföldi nyaralás, nyilatkozattétel, Csehszlovák kitelepítés, Vállalkozóvá válás, megrendelők, Rendszerváltoztatás hatása a munkára, Munkavégzés, -folyamatok, Katonaság (2 év, katonazenekarok, laktanyafogság, katonai bajnokság, útépítés), (27-32 perc) Kitelepítés (visszacsatolt terület, anyát nem, nagyapát kitelepítették), oroszok bejövetele (1945 ápr. 01) ,temetés. (32-37 perc)
Interjúalany: Riedl Ervin
Felvétel időpontja: 2010. november 19.