Interjú

Gyűjteményhez ad
gettó
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
légitámadás
zsidóság
SS
holokauszt
Auschwitz
'40-es évek

A szenvedés stációi

2891 megtekintés

Hossz: 00:55:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja üzletvezető, édesanyja háztartásbeli volt, az édesapja keresetéből szerényen megéltek 2:16 kereskedelmi lányiskolába járt, de ebből csak két évet végzett el, mert a német megszállás után leállt az oktatás, később 1965-ben levelező tagozatba végezte el az iskolát, és így érettségizet 3:28 mesél a német megszállás napjáról, egy iskolai mulatságon éri őket a hír, másnap német katonák várják őt az iskolában, az iskolájukat bezárták, később jött a sárga csillag viselése, majd a gettóba zárás 6:21 a gettóba költöztetik őket, ott pár hétig laktak; a jómódú zsidókat kivallatták, hogy hova dugták az értékeiket 8:25 pár hét után összepakolt mindenki egy zsákba, és a téglagyárba meneteltetik őket, ott kb. két hétig voltak, reggel egy transzporttal indították őket zsúfolt vagonokban, Kassánál németek váltották a magyar őrséget, Katowicét felismerik, így tudják meg, hogy Lengyelországban vannak, Auschwitzba viszik őket 11:08 a férfiakat külön választják, édesanyjával is sorba állították, később egy SS-katona szétválasztja őket; az ő csoportját fürdőbe küldik, de előtte lemeztelenítik őket, és leborotválták 14:23 beterelték őket egy lágerba, amiről később megtudta, hogy megsemmisítő volt, enni alig kaptak, a csupasz földön aludtak egy hétig, minden reggel sorakozó és névsorolvasás volt 17:02 voltak sorozások különböző munkákra, a kápójuk egy lengyel nő volt, aki szintén fogoly volt, ezek a kápók működtették a tábort; mosdani egy patakban tudtak, rendes ivóvizet viszont nem kaptak 21:07 Ők szeptember 18.-án tartották az újévet, és ekkor határozták el, hogy jelentkeznek sorozásra, elvitték őket egy másik lágerba, Bergen-Belsenbe 23:27 az ellátásuk Auschwitzhoz képest jobb volt, de feladatot nem kaptak 25:55 később név szerint vagonírozzák be, és Duderstadtba viszik őket, egy kőbarakkba került, szerencsére ismerősök közé 27:36 egy közeli gyárban dolgoztak, lőszer-hüvelyeket ellenőriztek; őt azonban az út megviselte, mert nem tudott felállni a vagonban, de sikerült meggyógyítania őt egy lengyel doktornőnek; egy szerény születésnapi ünnepséget is tartottak 32:01 tartottak egy kis Mikulás-napi műsort is, a felszabadulást tavasszal már nagyon várták, mert hallották a közeli bombázásokat, a fogságban is a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” c. dalt énekelték 37:12 a közeledő front elől ismét bevagonírozták őket, három hétig vonatoztatták őket, enni alig kaptak, marharépán éltek 39:09 a Prága melletti Theresienstadt-ba vitték őket, ott május 9.-én jöttek be az orosz csapatok, és felszabadultak 41:16 kimentek a városba, de a tífusz miatt karanténba kerültek később, majd jún. 26.-án értek haza Budapestre 42:22 a nagybátyjához igyekezett, ott sikerült megtalálni őt, ekkor még reménykedett abban, hogy a szülei túlélték a koncentrációs tábort 44:47 hazament Miskolcra, hogy hátha várják őt, de nem volt hova mennie; a házukból mindössze ketten élték túl a holokausztot 49:35 1946-ban férjhez ment ehhez a férfihoz, aki sokkal idősebb volt nála, le is akarták ezért beszélni őt a házasságról, a lakását visszakapta, egy vasüzlet pénztárosa lett 1945 novemberében 51:21 ott nem voltak jók a körülmények, ezért a férje üzletében dolgozott tovább; az első két gyermeke meghalt fejlődési rendellenességben, amit a tábori élet okozott 54:51 a férje munkaszolgálatos volt 1941-től, 1944-ben aknaszedés közben szenvedett súlyos sérülést a fronton
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Weinberger Katalin
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Miskolc, 1927
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas közgazdasági technikus
Felvétel időpontja: 2011. május 16.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
Tárgy: 1956, GULAG/GUPVI
Az interjúalany beszél arról, hogy édesapját elvitték málenkij robotra (0:26), barátja letartóztatásáról (1:43), az államosításokról (3:13), a kitelepítésekről (4:30), a tanulmányairól (5:10), az 1956-os forradalomban való részvételéről (5:46), az ávósok fizetéséről (17:12), arról, hogy kiközösítették azokat, akik beléptek a KISZ-be (18:50), a gimnázium elvégzése utáni ipari tanulmányairól, a KTSZ-ről (19:26), műegyetemi éveiről (23:39), az egyetemi tanulmányok utáni elhelyezkedéséről (24:39), arról, hogy korábban az FTC-ben futballozott (28:01).
Interjúalany: Pápay Antal
Felvétel időpontja: 2011. március 08.

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, kisparaszti családból származik, de édesapja eladta a földjét, és Szolnokon dolgozott 1:33 1943 októberében bevonult katonának Debrecenbe, majd tartalékos tiszti iskolába került 3:00 1944 júniusában nyugatra indultak, az első megállójuk Ausztriában volt, amerikai hadifogságba estek 5:52 teherautókon Csehországba viszik őket, ahol átadják őket az oroszoknak, de az orosz katonák szívesen fogadták őket 9:36 de onnan marhavagonokban elindítják őket Budapestre, majd Szolnokra, ahol a szüleit még látta 16:08 továbbindítják őket, majd egy romániai gyűjtőtáborba vitték a hadifoglyokat, onnan pedig a Szovjetunióba transzportálják őket, a romániai gyűjtőtábort maguk között csak haláltábornak nevezték, nem volt tábori vécé, nem kaptak ennivalót 19:28 őket Izsevszkbe vitték, ami az Urál nyugati oldalán volt, az udmurt autonóm régióban 21:43 ők, mivel tisztek voltak, nem dolgoztak eleinte, de maguk kérték, hogy mehessenek dolgozni, velük volt Imrédy János, Imrédy Béla fia is hadifogságban 23:42 az oroszok nem is láttak még almát, csodálkoztak rajta, nagyon szegény volt a térség; a hadifoglyok nagyon lefogytak, és a hasuk felpuffadt, a halálos beteg foglyok egy részét hazaküldték, hogy ne rontsa a statisztikát, nagyon kevesen tértek haza onnan 26:43 a békeszerződés megkötése után változtak a körülmények, pl. nem kellet őrrel bemenniük a városba 28:05 1949-ben jöttek haza, Imrédy Jánost nem engedték haza 29:42 a bátyja két héttel később ért haza, mint ő, nekiláttak az álláskeresésnek, Szolnokon az építőiparban helyezkedett el, majd később a vízügynél dolgozott, és onnan vonult nyugdíjba 31:23 be akarták léptetni a pártba, de nem lépett be, a Rákosi-korszak szörnyűségeit idézi fel 35:04 1956-ban a vízügynél is voltak megmozdulások, őket elvitték a forradalom leverése után 37:10 a Kádár-korszak enyhébb volt a Rákosi-rendszerhez képest, nem kellett félelemben élni, de a vallásosság például hátrányt jelentett
Interjúalany: Csomor István
Felvétel időpontja: 2011. február 04.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról (0:08), majd rátér katonai szolgálatára, amit 1943-ban kezdett meg, és ahol tisztiszolga volt (1:10). Szól a frontra vonulásról, a pályaudvaron való búcsúzkodásról (3:00). Szól arról, hogy mikor kiértek orosz földre, még látták a visszatérő hadirokkantakat (6:10). Beszél az ottani viszonyokról, ütközetről, visszavonulásról és fogságba esésről (7:30). Szól arról, hogy a harc hevében elbúcsúzott tőle a századosa (9:30). Beszél a nagy gyűjtőtáborról és az elszállításról (12:15), majd a tábori életről, a betonon alvásról, a hidegről, a fejadagról és az éhezésről (14:15). Szól a politikai tisztek szerepéről és a hazatérés dátumát illető állandó ködösítést (16:30). Szól a kegyetlen lágerparancsnok leváltásáról és a körülmények ezt követő javulásáról (19:15). Arról is beszél, hogyan ürült ki a tábor a negyvenes évek végén és hogyan aludtak (20:30). Végül hazatéréséről és elhelyezkedéséről szól (22:30).
Interjúalany: Koch Antal
Felvétel időpontja: 2010. október 16.