Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vészelték át a németek, majd az oroszok bevonulását, majd ezt követően mesél arról, hogy kulák származása miatt milyen nehézségekkel kellett neki és családjának szembenéznie. 0:8--bemutatkozás, szülei, családja; 1:6--hogyan esett hadifogságba a testvére; 2:40--emlkékei a debreceni bombázásokról, milyenek voltak a német katonák; 4:27--hogyan érkezett meg hozzájuk az orosz front és hogyan rejtőztek el az orosz katonák elől; 13:28--hogyan értek megint haza és milyen állapotokat találtak otthon; 15:38--hogyan vonulnak fel ellenük a falusiak, kuláknak nevezve őket; 16:52--hogyan érinti őket az államosítás, és a beszolgáltatás; 21:27--hogyan ért haza a hadifogságból a testvére; 25:39--milyen iskolákba jártak; 31:13--hogyan lett belőle tanárnő; 36:50--házassága; 37:52--emlékei az 1956-os eseményekről; 38:40--emlékei az úttörőmozgalomról; 39:27--a helyi óvoda és iskola felépítése; 39:58--mennyire tartotta a vallást, milyen volt a kuláksors; 43:34--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást

A riportalany beszél gyerekkoráról, családjáról, gyerekkori munkáiról (0:20). Beszámol arról, hogy a nyilasok elvitték katonának a leventéket, ennek kapcsán beszél a leventemozgalomról (3:24), majd elmeséli, hogyan vitték ki a fiatal gyerekeket Németországba, milyen útvonalon mentek, milyen események történtek az utazás során (4:40),beszél németországi élményeiről, ahol amerikai fogságban voltak (9:03), visszatéréséről (12:23), majd visszatér a lágerbeli emlékeire, és hosszan részletezi azokat (14:14).

Az interjúalany 1920-ban született Hetényben. Szolgált a II. világháborúban, Ausztriában került amerikai fogságba. Az amerikaiak hazaengedték az interjúalanyt és bajtársait, de a határon az oroszok lefogták őket és fél évre elvitték Sztálingrádba kényszermunkára. Sokan meghaltak, az interjúalany szerencsésen hazakerült, mivel szloválnak és nem magyarnak vallotta magát. (03:08) Miután hazatért megnősült, három lánya született. (03:36) Beszél hadifigságáról. Részt vett Sztálingrád újjáépítésében. Hazatéréséről értesültek rokonai, már várták. Akik magyarnak vallották magukat, tovább maradtak fogságban. (06:10) Beszél a terület I. bécsi döntés utáni visszacsatolásáról. Barátaival bementek Komáromba, hogy láthassák Horthy Miklós bevonulását. (07:24) A hadifogságban nem az őrök, hanem a körülmények voltak durvák. (10:32) Beszél arról, milyen munkákat végeztek a II. világháború után a földeken. Beszél a TSZ-esítés menetéről, mindenkit bekényszerítettek a szövetkezetbe, egyeseket be is börtönöztek. (14:38) Mialatt a Felvidék egy része újra Magyarországhoz tartozott, az interjúalany Székesfehérváron volt repülős katona. Mivel folyamatosan nyugatra vonult, még puskalövést sem hallott. (17:20) Szülei földművesek voltak. Idősebb nővérei varrással kerestek pénzt. A földön termelt javaknak nem volt nagy értéke. (20:02) Az interjúalany református magyar iskolába járt, ahol a lelkész tanított. A faluban szinte mindenki református volt. Részletesen beszél az oktatás menetéről. (25:06) Beszél a háború utáni körülményekről. Sokakat áttelepítettek, megindult a reszlovakizáció. Megpróbáltak a semmiből talpra állni, mire ez sikerült volna, 1953-ban megalakult a TSZ. Azok a magyarok, akik maradhattak otthonukban, rossz helyzetbe kerültek, másodfokú állampolgárok lettek. A meghurcolások miatt néhányan önként mentek át Magyarországra. Mivel az interjúalany egyedül volt a családban életerős, munkaképes férfi, ezért maradhatott Hetényben, hogy eltartsa idős szüleit. (31:50) Tehetségtelen kommunisták kerültek vezető pozíciókba. A faluban senkinek nem volt nagy földbirtoka, de mégis sokakat (szabálytalanul) kuláknak nyilvánítottak. (32:20) Beszél arról, hogyan került vissza a terület az I. bécsi döntéssel Magyarországhoz. Látta Horthy Miklóst, ahogy a komáromi hídon átlovagolt. A faluban is feldíszített kapuval várták a magyar katonákat. Nagyon rosszul élte meg, amikor a háború után újra "szlovák" lett. Hamarosan a magyar iskolát is megszűntették. (37:52) Elmondja mit tud Trianonról. (38:28) Az interjúalany beszél a falusi amatőr színjátszásról, ő is sokat szerepelt. A környező településeken is sikere vol a csoportnak. A színjátszás a világháború után is virágzott a rádió és televízió elterjedéséig. (42:24)