Interjú

Gyűjteményhez ad
Sztálin
szerzetesrendek feloszlatása
Horthy Miklós
egyetem
szovjet megszállás
II. világháború
zsidóság
hadikórház
Kádár-korszak
propaganda
pályaválasztás
óvóhely
légitámadás
iskolák államosítása
SZTK
továbbtanulás
'50-es évek
Rákosi-korszak
cselédség
osztályharc
államosítás
bunker
Rákosi Mátyás
oktatás
kommunista diktatúra
kivándorlás
disszidálás

Három nemzedék Deákváron

2552 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a frontról szörnyűségeket mesélő hadtápos német katonák bekvartélyozásáról (0:24). Rátér arra, hogy milyen érdekes volt gyermekszemmel a bombázás vagy egy légiharc (2:45). Szól arról, hogy édesapját kirúgták a háború után, valamint arról, hogy korábban egy gyereklány segített náluk a háztartásban, aki 1945 után sokat segített, például, hogy felvegyék iskolába (4:10). Szól arról, hogy - mint akkoriban rengetegen - vegyész szeretett volna lenni, és végül az újpesti SZTK-nál lett volna erre lehetőség, ám az utolsó pillanatban a szájsebészeten kapott mégis állást. Megkedvelte a fogászatot és többszöri felvételi után végül egy 56-os disszidált helyére vették fel (6:00). Beszél az 1956-tal kapcsolatos emlékeiről: a katonás rendben szotyizó orosz katonákról, illetve arról, hogy a honvágy visszafordította disszidálási kísérlete közben (8:50). Beszél arról, mennyit segített neki fogorvosként a korábbi asszisztensi gyakorlat, valamint szól a Kádár-korszak sikeres foglalkoztatás-politikájáról, de hozzáteszi, hogy a puha diktatúra sokat ártott, hiszen nem egészséges, ha valaki a semmittevésért is pénz kap (10:40). Beszél nagyszüleiről, a Liszt Ferenccel együtt négykezesező nagyanyjáról és a századforduló környékén meggazdagodott nagyapjáról, Bauer Ferencről, aki megalapította Deákvárat, amit Vác Rózsadombjának szánt (12:50). Szól a Horthy-korszak jólétének paradox oldalairól, valamint arról, hogy Deákvár alapítójának lányának lenni inkább rossz pontnak számított a diktatúrában (19:30). Beszél a Deákvárat Vác többi részétől elválasztó különbségről és a hasonlóságokról (21:55). Beszél a Rákosi-rendszerről, a rádiók elkobzásáról 1945 után, valamint az iskolák államosításáról (23:30). Szól arról, hogy határozottan megkönnyebbült a mindennapi élet már Sztálin halálától kezdve (25:45), valamint az iskolában folyó ideológiai átképzésről (30:45). Végül Deákvár jelenéről és jövőjéről szól, valamint arról, hogy származása ellenére sem érezte soha, hogy Deákvár az "övé" lenne (41:22).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: KIRÁLY ENDRÉNÉ
Interjúalany lakhelye: Vác
Interjúalany született: Budapest, 1935
Interjúalany foglalkozása: fogorvos
Felvétel időpontja: 2011. május 05.
Felvétel helyszíne: Vác
Interjút készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:22), arról, hogy nevelőintézetbe került (1:13), arról, hogy többször került börtönbe (3:27), majd elhatározta, hogy változtat addigi életmódján (5:40). Mesél a REF-esekről (6:40), szabadulása utáni elhelyezkedéséről (11:05), bokszolói pályájáról (12:25), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, melyek elsősorban a Köztársaság tér környékéhez kötődnek (15:58). Beszámol arról, hogy családját a második világháború alatt deportálták (16:53), arról, hogy milyen jó élményei kötődnek az intézetben eltöltött évekhez (17:55), végül pedig kitér tanulmányai ismertetésére (21:58).
Interjúalany: Dohi József
Felvétel időpontja: 2011. március 25.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany 1936-ban született Szakolyon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Nehéz volt az élete, két fia született, mindkettő fiatalon elhunyt. (00:46) Szegény családba született, de boldog életet élt. Beszél gyermekei és férje haláláról. (02:10) Beszél iskoláiról. Mivel nem akart oroszul tanulni, 7. osztály után otthagyta az iskolát. 8 éves korától kezdve dolgozott. A II. világháború után szovjet katonákat szállásoltak el a családnál. Az orosz tisztek is vallásosak voltak, együtt imádkoztak a családdal. Jó volt velük a kapcsolat, ezért nem vittek el minden állatot. (07:56) 1956-ban ment az interjúalany férjhez. Mindketten földművesek voltak, 1962-ben csatlakoztak a TSZ-hez. A Kádár- és Rákosi-korszakban is vallásos életet éltek. (11:22) Az interjúalany beszél testvéreiről, a rokonságról. (13:00) Beszél a mindennapi falusi életről, a munkákról. Szegények voltak, de nagy szeretetben éltek. Mindenki ismerte egymást a faluban. (17:52) Elmondja az orosz megszállás menetét. Az egész falu nagyon félt, a lányokat el kellett bujtatni. (21:10) Újra beszél családjáról, a falusi közösség változásáról. (22:22) A II. világháború után 7 embert vittek el a faluból a Szovjetunióba kényszermunkára. A Rákosi-korszakban nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (28:40)
Interjúalany: Kiss Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:25), illetve édesapjának I. világháborús olaszországi hadifogságáról (2:00). Édesapja fogságból való visszatérés után (5:45) rendszeres katonai szolgálatára és a II. világháborúra tér ki (11:35), majd arra, hogyan vitték el málenkij robotra (14:30). Beszél apja fordulatos szabadulásáról (21:12), a hazaút viszontagságairól, a hazatérésről (26:52). A háború utáni kemény évek viszontagságairól (36:58), és az 1953 utáni enyhébb viszonyokról is szól (41:33). Végül az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó reményekről és a Kádár-korszakról beszél (42:06).
Interjúalany: Seprényi Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 01.