Interjú
Gyűjteményhez ad
Édesapámra emlékezem
3274 megtekintés
Hossz: 00:53:00
Leírás:
Az interjúalany beszél családjáról (0:25), illetve édesapjának I. világháborús olaszországi hadifogságáról (2:00). Édesapja fogságból való visszatérés után (5:45) rendszeres katonai szolgálatára és a II. világháborúra tér ki (11:35), majd arra, hogyan vitték el málenkij robotra (14:30). Beszél apja fordulatos szabadulásáról (21:12), a hazaút viszontagságairól, a hazatérésről (26:52). A háború utáni kemény évek viszontagságairól (36:58), és az 1953 utáni enyhébb viszonyokról is szól (41:33). Végül az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó reményekről és a Kádár-korszakról beszél (42:06).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Seprényi Gyuláné
Interjúalany lakhelye:
Pálosvörösmart
Interjúalany született:
Kenderes,
1934
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. február 01.
Felvétel helyszíne:
Pálosvörösmart
Interjút készítette:
József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös
Kapcsolódó interjúk
A XX. századon át
Hossz: 00:29:00
0:00 bemutatkozás, fiatalként gyakran jártak bálokba
3:04 gyermekkor, felidézi az iskoláit, a Hódmezővásárhelyi domonkos nővérek zárdájában tanult, felidézi ismét, majd ismét a bálokat idézi fel
6:44 az akkori iskolai életről mesél, majd a családjáról beszél, hárman voltak testvérek
9:41 édesapja katona volt a II. világháborúban, megkapta a vitézi érmet, mesél a világháborús évekről
13:55 az iskolaévek után mesél a családjáról
17:26 felidézi az 1956-os eseményeket, a sógorát elvitték a megtorlás idején, és ő a börtönben halt meg
19:49 kulákok voltak, a beszolgáltatásokat idézi fel
25:03 felidézi a munkahelyeit, és a TSZ-ben végzett munkáját
Interjúalany: Balogh Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 14.
90 év Kiszomboron
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél születésének idejéről, helyéről és családjáról (00:04).
Gyermekkoráról mesél (szülők, nagyszülők, főleg a diákkor) (01:12).
A két világháború közötti időszak általános hétköznapjait futólag említi (04:21).
A II. világháború:
– kiszombori általános mozgósítás (04:55),
- a család a faluba (Kiszombor) menekül a majorságból (07:03),
- a szovjet katonák első bejövetele Kiszomborra – intézkedések, atrocitások (08:52),
- 40 magyar katona szovjetek előli bujdosása (09:56),
- a szovjetek második kiszombori bejövetele, áldozatok (11:11),
- életkörülmények változása (12:40),
- karácsony a háború előtt és alatt (13:40),
- katonák a családtagok között (15:44),
- két rokon elvitele munkára (16:50),
- szovjet katonák ruházatát hasonlítja össze a magyar katonák öltözékével (18:03),
- szovjet katonák fogadtatása (19:11),
- szovjet gránát-támadás (20:59),
- kiszombori zsidók és sorsuk (22:48).
A háború utáni időszakból arról beszél az interjúalany, hogy az uraság földjét hogyan osztották szét 1946-ban (25:55).
Forint bevetetését említi, példákkal érzékelteti az inflációt (26:57).
1956 Kiszomboron (28:45).
Termelő szövetkezetek létrehozása, felépítése, agitáció, pozitívumok említése (34:36).
Szocialista felvonulások, ünnepek (40:39).
Kádár-korszak – továbbtanulás felnőttként (42:43).
Rendszerváltoztatás kedvezőtlen gazdasági hatásai - személyes tapasztalatok.
Interjúalany: Bajusz Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. december 21.
Kunkli Sándor és a második világháború
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany huszárként szolgált Horthy seregében és huszárként került ki az orosz frontra is a második világháború során. Ott rövid időn belül fogságba esett, és több mint három évet töltött hadifogságban, ahol munkatáborokban is dolgoztatták. Végül 1947-ben került haza.
0:28--gyermekkor, családja,milyen volt leventének lenni;
2:26--hogyan lesz katona;
3:34--hogyan gyűjtötték össze a gettóba a zsidókat;
6:37--mi történt, miután kikerültek a frontra, hogyan találkoztak a szovjet partizánokkal;
12:36--hogyan került fogságba;
17:51--hogy jutottak el a fogolytáborba, milyen volt a fogság;
25:25--hogyan jelent meg náluk Rákosi, hogyan vallatják ki őket a fogolytáborban és hogyan próbálják beszervezni őket a németek ellen a hadseregben;
29:0--munka a fogolytáborban;
29:32--hogyan került haza a fogolytáborból;
32:25--mi fogadta itthon a hazatérése után
Interjúalany: Kunkli Sándor
Felvétel időpontja: 2011. május 22.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
