Interjú

Gyűjteményhez ad
Hortobágy
Csehszlovákia
át- és kitelepítések
vasút
Kádár-korszak
pályaválasztás
külföldi utazás
Németország
továbbtanulás
deportálás
'50-es évek
Rákosi-korszak
Kultúra
osztályharc
1956
oktatás
határőrség

Összesen 48 évet tanítottam...

2999 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany beszél származásáról (0:35), és arról, miként vették fel az ELTE-re, ahol angolt és magyart tanult (1:40). Szól arról, hogy Gödöllőre, Máriabesnyőre ment tanítani, de már korábban is több szálon kötődött a településhez (3:48). Szól arról, milyen volt a közlekedési helyzet Gödöllőn, és busz híján miként tudtak egy fakarusznak nevezett alkalmatosságon utazni (7:40). Beszél az induló Török Ignác Gimnázium osztályairól (9:14), valamint arról, hogy ő és egy másik tanítónő tanított, és szétosztották a tárgyakat (10:14). Szól az iskola épületéről és a tanulók összetételéről (10:14), valamint arról, hogyan kontraszelektált és terrorizált egyeseket a Rákosi-rendszer. Egy osztályidegen lány később úgy nyilatkozott, hogy a tanárnőnek köszönhette, hogy kijárhatta a gimnáziumot, mert kötelezően betartatta a köpenyviselést (17:32). Beszél az 1956-os forradalomról, ahogy Pesten egy időre csatlakozott a Kossuth téri tüntetéshez, majd arról, ahogy a szovjet tankokat látta Gödöllőn (21:05). Beszél Gödöllő korábbi pezsgő életéről, és arról hogyan vált az 1950-es évekre alvó várossá. Szól az iskola délutáni foglalkozásairól, balettről, kórusról, szimfonikus zenekarról is (26:05). Elmeséli első külföldi útjaikat, azt is, mekkora riadalmat okozott, amikor négy lány elveszett Prágában (32:00). Végül a nyelvtanulás alacsony színvonalát és nehézségeit elemzi (37:00).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Halászné Várady Ildikó
Interjúalany lakhelye: Gödöllő
Interjúalany született: Budapest, 1933
Interjúalany foglalkozása: középiskolai pedagógus-nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. november 11.
Felvétel helyszíne: Gödöllő
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:50:32
Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a Rákosi-korszakról, az 1956-os eseményekről és arról, hogy hogyan tartóztatta le a férjét a karhatalom a forradalmat követően. 0:07--születés, család, szülők, iskolái, lakóhelyeik, gyermekkora; 7:50--emlékei a II. világháborúról és a bombázásokról; 10:55--milyen vallásos nevelésben részesült; 12:04--milyen volt az élet a háború alatti Budapesten; 16:33--a német és a szovjet megszállás; 23:15--a zsidókat ért atrocitások; 24:58--férje katonai szolgálata a II. világháború alatt, milyen volt az élet a II. világháború után, a beszolgáltatások, milyen nehézségeket jelentett számára az elhelyezkedés során a származása; 30:28--emékei a Rákosi-korszakról; 32:05--emlékei az 1956-os eseményekről; 37:07--hogyan vitte el a karhatalom a férjét; 42:11--férje börtönbüntetése, szabadulása, élet a szabadulás után
Interjúalany: Tánczos Istvánné Végh Piroska
Felvétel időpontja: 2010. november 05.

Hossz: 00:33:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 1:14 édesanyja családja erdélyi volt, de a családját kitoloncolták, mert nem akartak hűségesküt tenni a román államnak, így kerültek Szolnokra 3:03 gimnáziumba csak külön engedéllyel mehetett, mert a családja politikailag osztályidegennek számított, egyetemre nem vették föl, ezért zenei pályára került 5:20 mesél az osztályidegen kategória meghatározásáról 5:52 a háború alatt Budapestre költöztek a nagybátyjához, mert édesapja akkor már katona volt a fronton, a Nyugati pályaudvar környékén laktak, amit gyakran bombáztak 8:30 két német katona húzta meg magát náluk, ők ellenálltak, ezért a pincében lelőtték a magyar katonákat és a nagybátyját is, a nagyapja pedig szívinfarktust kapott ennek hallatára 12:31 a bátyja részt vett politikai megmozdulásokban már diák korában, versei miatt görbe szemmel nézett rá, a Pázmányon bekerült egy mozgalomba, koncepciós per volt belőle, 15 évet kapott 1952-ben, másodfokon pedig 12 évre csökkent a büntetése 15:24 a bátyja Tatabányán volt börtönben, de nem bírta az ottani munkát, ezért a váci fegyházba került, ott ült 1956 júniusáig, amikor is szabadon engedték, az ottani cellákban több költővel találkozott, de oda zárták be a pálos rend tagjait, vagy korábbi diplomatákat és vadászpilótákat 20:04 a bátyja végül bárzongorista lett, mert nem kapott máshol állást 22:37 ő részben találkozott azokkal, akik együtt raboskodtak a bátyjával 23:50 a börtönlátogatásokról mesél 25:50 az édesanyja nem tudott elmenni óvónőnek, mert „ilyen fiút nevelt föl”, az édesapjának pedig a politikai ünnepek előtt utcát kellett söpörnie 28:45 korabeli vicceket mesél 30:24 a bátyja a börtönből való távozása után nem írt többet verset, és sajnos azt sem érhette meg, hogy a perújrafelvétel során semmisnek nyilvánítsák az ítéletet
Interjúalany: Szathmáry Judit
Felvétel időpontja: 2011. február 26.

Hossz: 00:32:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 7:14 mesél az iskolai tapasztalatairól 8:24 1956-ban féltek az oroszok bevonulásáról, de nem látták őket, mesél az orosz tanulásról is 12:10 1959-ben kezdett el dolgozni a szövetkezetnél 14:31 később raktárosként dolgozott 18:44 volt munkásőr is, mesél erről az időszakról 20:39 volt KISZ-tag, és KISZ-vezető 23:04 munkásőr azért lett, mert a családjában is voltak munkásőrök 23:40 a határőrségnél volt katona, felidézi a katonasági élményeit 28:53 volt párttag, és szakszervezeti bizalmi is 29:43 a rendszerváltoztatással nem sok minden változott az életében
Interjúalany: Gondi István
Felvétel időpontja: 2011. április 14.