Az interjúalany beszél gyerekkoráról, családjáról (0:15), második világháborús emlékeiről (0:34), a család háború utáni életéről (10:05), édesanyja TSZ-be való belépéséről 1951-ben, és a mezőgazdasági munkákról, a téeszbeli körülményekről (11:34), tanulmányairól (20:00), első téeszbeli munkájáról, majd további TSZ-el kapcsolatos élményeiről (22:30), a KISZ-ről, szórakozási lehetőségekről, ünnepekről (27:42), házasságáról (30:49), majd visszatér a TSZ-re (34:22).

Az interjúalany elmondja, hogy polgári körülmények közöt élő, értelmiségi zsidó családjában milyen neveltetést kapott a II. világháború előtt, és mennyire tartotta a zsidó vallást, illetve annak szokásait. Szól férjéről, aki Raul Wallenberg sofőrje volt a II. világháború idején, és elmondja, hogy ennek az ismeretségének köszönhetően hogyan sikerült megúsznia a Németországba történő deportálást. Mesél Kádár Jánossal kapcsolatos élményeiről is, akivel személyesen is találkozott, mivel munkája következtében több neki rendezett is részt vett. 0:20--születés, család, iskolái; 3:33--mennyire tartják a zsidó vallást; 5.38--kapcsolata Raul Wallenberggel, a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége; 7:45--hogyan tudta elkerülni azt, hogy Németországba deportálják, hogyan éli meg a szovjetek bevonulását; 11:24--második házassága, a zsidó vallás szerepe az életében; 14:38--viszonya a cionizmushoz, milyen problémái adódtak a származásából az élete során, hogyan jutott el Kádár János vadászataira; 18:10--milyen neveltetésben részesült

0:00 az 1950-es években került gimnáziumba, addig az általános iskola úttörőévei boldogan teltek 2:29 édesapja vasutas volt, tehát 1945-ben automatikusan be kellett lépnie a kommunista pártba, annak ellenére, hogy templomjáró ember volt, emiatt kapott fegyelmiket, de egyéb következményei nem voltak ennek 4:04 riasztó az ellentét volt a propaganda és a valóság között, még magyar órán is félreértelmezték a költőket 7:17 a gimnáziumban megváltozott a helyzet, akkoriban ez nagy rangot jelentett, de a szakmai munka volt az elsődleges, a KISZ és az állami ünnepségek kötelezőek voltak, azonban egyes tanárok tettek az órán utalásokat arra, hogy a kommunista felfogás nem feltétlenül az egyedüli igazságot jelenti 11:13 mesél a gimnázium tanárairól 12:50 1956-ban másodikos gimnazisták voltak, ekkor mindennaposak voltak a felvonulások, tüntetések, az egyik tanárukat elítélik, mert nem ellenezte a diákjai felvonulását, a tanáraik tárgyalására beidézik őket, sőt, tanúskodniuk kellett 16:09 az iskola tanári kara kicserélődött a forradalmi események után, sok tanár bebörtönöztek, vagy áthelyeztek 20:31 hallgattak Szabad Európa Rádiót, és szerinte nem volt csalódás az, hogy a SZER által beígért amerikai beavatkozás nem történt meg 24:00 a forradalom után egy kemény megtorlási időszakot követően a diktatúra nyomása a mindennapi életre enyhült, mesél a perekről, amire kivitték őket 30:00 kialakult egyfajta kettős beszéd 31:41 a nyolcvanas években már érezték azt, hogy a rendszer nem tart örökké 33:29 egy ismerőse javaslatára ment el fogorvosnak