Interjú
Gyűjteményhez ad
Soha nem hagytam magam
2391 megtekintés
Hossz: 00:32:00
Leírás:
Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy a háború hogyan hatott ki a személyes sorsára. Beszél a helyi fegyvergyárban végzett munkájáról, és arról, hogy hogyan sikerült a munka mellett továbbképeznie magát. Elmondja, hogy hogyan zajlottak le az 1956-os események a falujában, illetve azt, hogy ő milyen tevékenységet fejtett ki a helyi munkástanácsban.
0:36--születés, gyermekkor, apja katonai szolgálata, miért nem tudott emiatt tovább tanulni, mit kellett dolgoznia, hogy a családja pénzhez jusson;
4:20--hogyan érinti őket a front átvonulása, milyen harcok voltak a környéken;
8:30--részvétele a helyi színjátszókörben;
11:00--hol dolgozik, hogyan tanul tovább a gyári munka mellett;
13:50--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról;
14:45--mi történt a faluban az 1956-os forradalom alatt, hogyan alakult meg a helyi munkástanács, mi történt a forradalom leverése után;
19:05--mit tett a falujáért;
20:0--munkája;
22:15--hogyan sikerült elkerülnie a katonaságot;
23:50--hogyan változtak meg a régi népszokások, ünnepek, viszonya a valláshoz
Említett időszakok, témák
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Matiscsák Ferenc
Interjúalany lakhelye:
Bükkszentkereszt
Interjúalany született:
Bükkszentkereszt,
1927
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas gyári munkás
Felvétel időpontja:
2010. november 02.
Felvétel helyszíne:
Bükkszentkereszt
Interjút készítette:
Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
Kapcsolódó interjúk
Élet a festészetben
Hossz: 00:30:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor
1:06 mikor gyerek volt, még nem voltak cigány iskolák, hanem lehetővé tették nekik, hogy pozitív példákat lássák maguk előtt, de már akkoriban is létezett megkülönböztetés; középiskolát végzett, szobafestő lett, emellett foglalkozott zenével
4:27 a családja zenészdinasztia volt, ezért a zene volt az első, de mellette elszegődtek zsellérnek is idénymunkára TSZ-be, háztájiba
9:20 középiskolában néha lenézték, de ez motiválta a jobb tanulásra
12:14 egy nem roma nőt vett el feleségül, az ő családjának viszont ez nem tetszett
16:12 gyermekei kettős identitással rendelkeztek, de az érvényesülés miatt tagadták a cigány származásukat
20:32 festőművészi pályája indulását idézi fel
25:00 a roma festő mivoltáról beszél, a „roma festészet” létezését fejtegeti
Interjúalany: Dombrády Horváth Géza
Felvétel időpontja: 2011. április 28.
Készítette: Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
Baráth Zoltán postamester
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany 1931-ben született Zalaszabaron. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Parasztcsaládból származik, gyermekkora jó része is munkával telt. Beszél a mindennapi életről. (05:20) Elmondja emlékeit az iskoláról. Tanulás mellett is dolgoznia kellett. Polgári iskoláját Keszthelyen fejezte be. (07:30) A jegyzőségen kezdett írnokként dolgozni. 1950-ig ebben a munkakörben dolgozott, majd földszövetkezeti ügyvezető lett rövid ideig. Feketevágás be nem jelentése miatt fegyelmivel kirúgták. (10:02) Szülőfalujában kezdett újra dolgozni kubikosként. (13:22) Beszél sorkatonai szolgálatáról. Tiszti rangban szerelt le. Szerették volna, hogy tovább szolgáljon, de erre nem volt hajlandó. (19:30) Csepeli csőgyárban kezdett dolgozni, de hamarosan visszatért a Néphadsereg kötelékébe. Később újra visszatért szülőfalujába, ahol postás lett. (22:26) Az 1956-os forradalom kitörésekor Budapesten volt továbbképzésen. Elmondja emlékeit az eseményekről. (25:40) 1959-ben lett postamester Szepetneken. Beszél munkájáról. 1960-tól műszerészként is dolgozott. (27:46) Beszél arról, milyenek voltak postamesterként az életkörülményei a Kádár-korszakban. Mozigépészként is dolgozott. (32:50) A moziműsort is befolyásolta a politika, arányaiban meg volt szabva hány szovjet, magyar, "keleti" és "nyugati" filmet kell vetíteni. (37:16) A postai munkában is szerepet játszott a politika: A lapeladások mértékét is a "Párt" határozta meg. (39:04) A faluban kialakult egy értelmiségi baráti kör, amelynek az interjúalany is tagja volt. (42:24) A II. világháború végén el akarták vinni katonának, de a szülők nem engedték, hogy a nyilasok elvigyék a helyi gyerekeket. (43:58)
Interjúalany: Baráth Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. április 30.
Az 50-es évek egy kivégzett forradalmár húgának szemével
Hossz: 00:25:00
Az interjúalany felidézi gyermekkora, az 1950-es évek világát, a feljelentgetéseket, illetve azt, hogy az állami szervek még a gyerekjátékban is rendszerellenes tevékenységet sejtettek (0:05). Beszámol arról, hogy miként érintették az 1956-os forradalom eseményei (04:53). Az interjúalany részletesen beszámol testvére, az 1956 után halálra ítélt Géczi József szerepéről (06:20). Szól bátyja letartóztatásáról (09:00), a bírósági tárgyalásról (12:14), az ítélethirdetésről (14:06). Elmeséli, hogy a bátyja már korábban is ült két évet börtönben illegális határátlépés miatt (15:44). Végül arról beszél, miként próbálták a kivégzett testvér sírját titokban ápolni a rendszerváltoztatás előtti évtizedekben (17:30), illetve hogy mit jelentett számukra Nagy Imre és mártírtársainak újtratemetése (20:55).
Interjúalany: Kele Lajosné
Felvétel időpontja: 2010. november 08.
