Interjú
Gyűjteményhez ad
Soha nem hagytam magam
2516 megtekintés
Hossz: 00:32:00
Leírás:
Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy a háború hogyan hatott ki a személyes sorsára. Beszél a helyi fegyvergyárban végzett munkájáról, és arról, hogy hogyan sikerült a munka mellett továbbképeznie magát. Elmondja, hogy hogyan zajlottak le az 1956-os események a falujában, illetve azt, hogy ő milyen tevékenységet fejtett ki a helyi munkástanácsban.
0:36--születés, gyermekkor, apja katonai szolgálata, miért nem tudott emiatt tovább tanulni, mit kellett dolgoznia, hogy a családja pénzhez jusson;
4:20--hogyan érinti őket a front átvonulása, milyen harcok voltak a környéken;
8:30--részvétele a helyi színjátszókörben;
11:00--hol dolgozik, hogyan tanul tovább a gyári munka mellett;
13:50--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról;
14:45--mi történt a faluban az 1956-os forradalom alatt, hogyan alakult meg a helyi munkástanács, mi történt a forradalom leverése után;
19:05--mit tett a falujáért;
20:0--munkája;
22:15--hogyan sikerült elkerülnie a katonaságot;
23:50--hogyan változtak meg a régi népszokások, ünnepek, viszonya a valláshoz
Említett időszakok, témák
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Matiscsák Ferenc
Interjúalany lakhelye:
Bükkszentkereszt
Interjúalany született:
Bükkszentkereszt,
1927
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas gyári munkás
Felvétel időpontja:
2010. november 02.
Felvétel helyszíne:
Bükkszentkereszt
Interjút készítette:
Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
Kapcsolódó interjúk
Földművelés egy nő szemével
Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél férje hadifogságba eséséről (0:38), a szovjet katonáktól való félelemről (1:44), a bolgár katonákról (7:06), a háborús hétköznapokról (7:50), a háború utáni nehézségekről, a gabona kötelező beszolgáltatásáról (8:05), a kulákcsaládokról (10:50), a békekölcsönről (12:06), az erőszakos téeszesítésről (13:35), érinti az 1956-os eseményeket (20:10), a TSZ-ek működéséről és a háború utáni magyarországi pártstruktúráról (22:27).
Interjúalany: Forró Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Kádár szekerét toltam
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél 1956 helyi hatásairól (5:51, 34:54), majd rátér II. világháborús, a kettős megszállást és a légitámadásokat illető emlékeire (15:28). A háború utáni újjáépítésről és a szövetkezetekről is szól (23:40). A munkásőrség felépítéséről, jellegéről is beszél (9:57). Az 1958-as május 1-jei felvonuláson való részvételét is elmeséli (32:38), majd értékeli a rendszerváltoztatást (37:32).
Interjúalany: Szőke József
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
Érettségizett kisasszonyok Árkus-tanyán
Hossz: 00:33:00
Az interjúalany a hortobágyi Árkus-tanyára való elhurcolásukról beszél. Először a Rákosi-rendszer jellegzetességeit említi (0:16), majd az elhurcolás körülményeit (1:14), különös tekintettel a házkutatásra (5:49). Beszél a marhavagonban utazás borzalmairól (7:14), majd a megérkezésről és az ottani munkákról (8:49). Kitér a körülmények valamelyes enyhülésére 1953-ban (15:08) és a lelki terrorra (17:00). Végül a szabadulásról (23:17) és az azt követő, megbélyegzett életről beszél (27:40).
Interjúalany: Schultz Lászlóné, (Dezső Márta)
Felvétel időpontja: 2010. október 08.
